Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-15. A m. kir. minisztériumnak 5.555/1922. M. E. számú rendelete a lakásügy rendezéséről

15. szám. 133 épületrészeken felül is mindazokra az új épületekre és épületrészekre, amelyekre a lakhatási engedélyt az 1921. évi április hó 10. napja után adták vagy adják meg, valamint a háborús esemény vagy más ok miatt elpusztult vagy egyébként lakhatatlanná vált és az eddig emberi lakás céljára nem alkalmas oly épületekre és épületrészekre, amelyeket lakhatókká alakítanak át. Hogy az épületre vagy épületrészre a tulajdonost a szabad rendelkezési jog megilleti,, a tulajdonos kérelmére a lakásügyi hatóság állapítja meg. A szabad rendelkezés alá eső épületekre vagy épületrészekre kiadott lakhatási engedélyt az építésügyi hatóság nyomban közölni köteles a lakásügyi hatósággal. A lakásügyi hatóságnak azok a határozatai, amelyek a jelen rendelet életbeléptetése előtt valamely épületre vagy épületrészre a tulajdonos szabad rendelkezési jogát a 2.300/1921. M. E. számú rendelet 2. §-a alapján megállapították, továbbra is hatályban maradnak. Szabad bérbeadási jog. 2. S. Üzleti célokra (iroda, üzlet, raktár stb.) használt helyiségekre vonatkozólag a háztulajdonos megüresedés esetére kérheti szabad bérbeadási jogának megállapítását. Ha a helyiségek lakásra nem alkalmasak, a Lakásügyi hatóság a szabad bérbeadási jogot megállapítani köteles. Az a helyiség, melyre a szabad bérbeadási jog megállapíttatott, megüresedés esetében bejelentési kötelezettség (5. §.) alá nem esik, lakásigazolvány nélkül is bérbeadható, a háztulajdonos hozzájárulásával átruházható és elcserélhető. » A szabad bérbeadási jogot megállapító határozat a helyiség egy évi bérösszegének 10°/o-ában meghatározott és állami lakásépítkezésre szolgáló díj (11. §.) fizetése után adható ki. II. .Fejezet. A közigazgatás közreműködése a bérletváltozások körül. Igényjogosultak Jcore. 3. §. Lakásra és lakás céljára használható egyéb helyiségre csak olyan egyén tarthat igényt, akinek lakásszüksége és helybenlakásra jogosultsága van. Lakásszüksége annak van, aki hajléktalan vagy lakásnak nem uekinthető helyiségben, vagy családi körülményeinek ós életviszonyainak meg nem felelő lakásban, vagy pedig olyan lakásban lakik, amelyet bírósági vagy más hatósági határozat alapján elhagyni kénytelen. Helybenlakásra jogosultsággal bír az: 1. aki kimutatja, hogy az illető város vagy község illetőségi helye; 2. akinek a városi vagy községi hatóság a letelepedésre vagy az állandó