Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-13. A magyar királyi belügyminiszter jelentése a kivándorlásról szóló 1909:II. t.-c. 6. §-ának rendelkezéséhez képest 22.924/1921. B. M. sz. alatt kiadott engedély tárgyában

Í2Ö í3. szánt az engedélyokmányban megnevezett európai kikötőbe irányítani, ameiy a^oit útvonal végpontján fekszik, amely ez állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbnek mutatkozik. Az útvonal megválasztását illetőleg a kivándorlókra nem szabad kényszert gyakorolni. 12. A társaság a határállomási-ól egyidejűleg elutazó minden 72 tőből (2 vasúti kocsi) álló kivándorló csoport részére egy magyarul beszélő vezetőt állít, aki a csoportot a kikötőig kiséri. Vezető csak a társaság állandó alkal­mazottja lehet. 13. A társaság gondoskodni köteles arról, hogy a magyarországi kiván­dorlók a magyar határállomástól a kikötő városig megtett vasúti útjukban, a társaság részéről előzetesen már megállapított ótkozőállomásokon ejjyszei napjában kielégítő, tápláló, tiszta ós meleg ebédet, este pedig egy kielégítő meleg vagy hideg vacsorát kapjanak. Azoknál a vasúti utazásoknál, melyet előző este kezdettek meg, a reggeli órákban reggelizésről kell gondoskodni. 14. A társaság köteles a kivándorlóknak csoportonkénti vagy külön­vonatok útján történt szállításánál a kivándorlók podgyászának velük való szállításáról gondoskodni. Ha az ily módon történő szállításnál a kivándorlók valamely városban mégis kénytelenek vasúti pályaudvart változtatni, a pod­gyászszállításról szintén gondoskodni kell. A szabályszerű podgyászszállítási díjak a kivándorlóktól beszedhetők. A podgyász biztosításáról a társaság az 1909 : II. t.-c 23. § a értelmében gondoskodni tartozik. 15. A társaság törekedni fog a közbeeső államok illetékes hatóságainál elérni azt, hogy a magyarországi kivándorlók a határállomásokon a törvény­szabta podgyászvizsgálatoknál ós egyéb vám- és politikai ellenőrzésnél kimé­letes ós humánus elbánásban részesüljenek. 16. A társaság köteles a kivándorlókat oly képen csoportosítani, illetőleg a kikötőkbe irányítani, hogy ezek az elkerülhetetlenül szükséges időnél tovább a kikötőben ne vesztegeljenek. • A társaság köteles azokat a kivándorlókat, akik bármely oknál fogva a behajózás megkezdéséig valamely kivándorlási szállóban, lakóházban vagy egyéb időleges hajlékul szolgáló helyiségekben elhelyezést nyernek, szigorúan a magyar törvények és rendeletek követelményeinek megfelelő módon elszál­lásolni és ellátni, kivéve azt az esetet, ha az illető államban vagy kikötő városban az ottan honos kivándorlókra nézve kedvezőbb rendelkezések állanak fenn, mert ez esetben a magyar kivándorlókra is ezek alkalmazandók. Emellett azonban a társaság kiváltképen, még arra köteles ügyelni, hogy: a) a magyarországi kivándorlók más országbeli kivándorlóktól, amennyire csak lehet, elkülönítve helyezendők el, különös tekintettel arra, hogy a nem házas egyének nemük szerint szintén szétválasztandók; b) magyarországi kivándorlók nagyobbrészt a hazájukban megszokott ételeket kapjanak. 17. A társaság szigorúan köteles ügyelni arra, hogy a kivándorlók a fentemlített szállásokon való átmeneti tartózkodásuk alatt mindennemű károsítástól mindenkép feltétlenül megóvassanak; saját alkalmazottjaira nézve és a kivándorlóknak a társaság saját szállodáiban ós helyiségeiben való tartózkodása tartamára a táisaság felelősséget vállal aziránt, hogy ily káro­sítások tökéletesen kizáratnak. 18. A társaság köteles a kikötőkben elegendő magyarul beszélő tolmács­ról gondoskodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom