Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-426. Törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák) anyagi helyzetének javítása és az erre szükséges fedezet biztosítása tárgyában

82 426. szám. 9. §. Az 1920. évi XXIV törvénycikk 25. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: »(i) A közigazgatási hatóságokhoz, hivatalokhoz, vagy ezeket képviselő hivatalos személyekhez intézett beadványokra, amennyiben az 1920. évi október hó l.-jóig érvényben volt jogszabályok szerint 50 fillérnél nem nagyobb összegű illetéket kellett leróni,-1922. évi február hó L-jétől kezdve 5 koronát, ha az illeték 50 fillérnél több, de 1 koronánál kevesebb volt, 10 koronát, amennyiben pedig az illeték 1 K vagy annál több volt, az addigi illetéknek 20-szorosát kell leróni. (2) A beadványokkal egyenlő elbánás alá esnek a beadványokat helyettesítő jegyzőkönyvek. (3) A beadványok második és további példányaira, valamint az első példány második és további íveire 2 K illetéket kell leróni, ha az első példány első ívének illetéke 5 K és 5 koronát, ha az első példány első ívének illetéke az 5 koronát meghaladja. (4) A beadványok felzetének illetéke 1 K, ha a beadvány 5 K és 2 K, ha a beadvány 5 koronánál nagyobb illeték alá esik. (5) A mellékleti illeték minden egyes melléklet után ívenként 1 K vagy 2 K aszerint, amint a beadvány 5 K vagy ennél nagyobb illeték alá esik.« 10. §. A 9. §-ban foglalt azok a szabályok, amelyek az 1920. évi XXIV. törvénycikk 25. §-ának első bekezdése helyébe lépnek, nem alkalmazhatók, hanem az alább megállapított illetékeket kell leróni a következő beadványok után : 1. Az árúk be-, ki- és átviteli engedélyeiért beadott folyamodványok (ill. díjj. 8. tét.): a) 100 K illeték alá esnek, ha azoknak az árúknak értéke, amelyekre az engedély kiadását kérik, 100.000 koronánál nem több; b) az érték minden további megkezdett vagy egész 100.000 koronája után az illeték 50—50 koronával több. Az árú értókét a folyamodó köteles bejelenteni. Bejelentés hiányában az engedélyező hatóság az értéket becslés útján állapíthatja meg, joga van azonban az engedély kiadását a fél érték-bejelentéséig megtagadni. Az értéknek tudatosan helytelen bejelentése jövedéki kihágás. 2. A táncvigalmak, hangversenyek, stb. rendezése esetén az 1875. évi XXV. törvénycikk 7. §-ában megállapított tótelek helyébe a következő tételek lépnek: ha a legmagasabb beléptidíj 10 K-t meg nem halad 50 K, » » » 10 » meghalad, de 20 K-nál nem több 100 » » > » 20 » » » 30 » » » 200 » » > » 30 » » » 40 » » > 300 » » » » 40 » > » 60 » » » 400 » » » » 60 » » » 100 » » » 500 » » » > 100 » meghalad ......... 600 K.