Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-477. Törvényjavaslat a Trianoni Békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról

374 477. szám. a kérdéseknek törvényhozási úton való újabb szabályozása a Békeszerződés, rendelkezései mellett felesleges, miután a Békeszerződés rendelkezései, a Békeszerződés törvénybeiktatása következtében, törvényerőre emelkedtek s így azoknak már csak rendeleti úton való végrehajtása szükséges. A katonai ellenőrző bizottság a kérdéseknek törvényhozási úton való újabb részletes szabályozásához ragaszkodott s egyúttal megjelölte azokat a rendelkezéseket, amelyeknek a vonatkozó törvénybe való felvételét szükségesnek tartotta. Minthogy a katonai ellenőrző bizottság a kérdéseknek törvényhozási úton való szabályozásának megkívánásából nem engedett, a kormány a vonatkozó törvénybe felveendő rendelkezések tekintetében folytatott a katonai ellenőrző bizottsággal hosszabb tárgyalásokat. A jelen törvényjavaslat ezeknek a tárgyalásoknak végső eredményét foglalja magában. Bárha a kormány a tárgyalások folyamán arra törekedett, hogy a katonai ellenőrző bizottságot minden túlzott és a népességet, valamint a hatóságokat ok nélkül zaklató kívánalmának elejtésére bírja reá, a kormánynak ez a törekvése csak részben sikerült, úgy, hogy a jelen törvényjavaslat még mindig tartalmaz egyes túlzott, és a hatóságokat, valamint a lakosságot ok nélkül zaklató intézkedéseket. Tekintettel azonban arra, hogy a tárgyalások folyamán a kormány arról győződött meg, hogy a katonai ellenőrző bizottság ezekből a kívánalmaiból semmi körülmények között sem engedne, tehát a tárgyalások további folytatása teljesen céltalan volna s a katonai ellenőrző bizottságnak az országra nézve felette költséges itt tartózkodását csak ok nélkül meghosszabbítaná, kénytelen volt a kormány ezeknek a kívánalmaknak teljesítését is elvállalni s a vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslatba belefoglalni. A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések két részre oszthatók. Egyik részük a hadianyag gyártására, kivitelére és behozatalára vonatkozó rendelkezéseket, másik részük a polgári lakosság lefegyverzésére ós az egyesületekre vonatkozó tilalmakat tartalmazza. Ezeket az első pillanatra egymástól teljesen különállónak látszó rendelkezéseket azért kellett egy javaslatba foglalni, mert azok mindegyike egy célt szolgál, a Békeszerződés katonai rendelkezéseinek kijátszását kívánja megakadályozni, azok tehát tényleg a legszorosabb összefüggésben állanak egymással. A két kérdés eltérő jellege oly módon vétetett figyelembe, hogy egyrészt a hadianyag gyártására, kivitelére és behozatalára, másrészt a polgári lakosság lefegyverzésére ós az egyesületekre vonatkozó rendelkezések külön fejezetekbe foglaltattak. A törvényjavaslat keletkezésének és a benne foglalt rendelkezéseknek a fentiekben törtónt rövid ismertetése után még csak annyit szükséges általánosságban megjegyezni, hogy a törvényjavaslat szövegezése az entente hatalmak katonai ellenőrző bizottságával egyetórtőleg állapíttatott meg s így az, ezt a bizottságot kielégíti. A törvényjavaslat szövegén eszközlendő minden módosítás a katonai ellenőrző bizottsággal való újabb tárgyalásokat tenne szükségessé, s esetleg az alkotandó törvény novelláris úton való módosítását vonhatná maga után. Ilyen körülmények között kívánatos, hogy a törvényjavaslat nemcsak érdemi rendelkezéseiben, hanem szövegezésében is lehetőleg változatlanul elfogadtassák. •