Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
422. szám. 25 népességének összetételére. Annak, hogy az 1920. évi népszámlálási anyagnak csak egy része dolgoztatott fel, •főindoka egyébként az volt, hogy az adatok minél előbb és — a mai óriási munkadíjak és papirárak mellett — minél kevesebb költséggel álljanak rendelkezésre. A hét törvényhatóság adatai azonban minden fenntartás és változtatás nélkül nem alkalmazhatók Csonka-Mag}rarország viszonyaira. A hét kijelölt törvényhatóságban ugyanis domináló szerepe van Budapest székesfővárosnak, amelynek lakossága majdnem felét teszi a hét törvényhatóság népességének. A hót törvényhatóság viszonyaira tehát Budapest, amelynek műveltsége, foglalkozási viszonyai egészen különlegesek, sokkal jobban rányomja a maga bélyegét, mint Csonka-Magyarország népességének viszonyaira, amelynek Budapest lakossága nem egészen nyolcadrésze. Mindenesetre helyesebben járunk el tehát, ha Budapest nélkül a többi törvényhatóságot tekintjük a vidék reprezentánsa gyanánt, vagyis ha a hat törvényhatóságra megállapított számokat felemeljük olyan mértékben, amennyiszer nagyobb az összes vidéki törvényhatóságok népessége a szóbanforgó hat törvényhatóság népességénél, s az így kijövő számokhoz újra hozzáadjuk Budapest adatait. Az összes számítások, amelyek itt következnek, ilyen módon készültek, az állandó szorzószám pedig 7-6, ennyiszer nagyobb ugyanis az 1920. évi népszámlálás előzetes eredményei szerint a vidéki törvényhatóságok népessége az említett hat törvényhatóság népességénél. Az arányszám megállapításánál a népszámlálás óta beállott területi változás is figyelembe vétetett. A férfi választók száma. A férfi választók számának a törvénj^javaslat jogcímei szerint való kiszámításánál nem minden jogcímet lehetett figyelembe venni, hanem csak azokat, amelyekre vonatkozólag népszámlálásból adat áll rendelkezésre. Szerencsére a javaslat jogcímei olyan egyszerűek és általánosak, hogy a népszámlálásnál is a felvétel tárgyai. Csupán a magyar állampolgárság megszerzésének idejére vonatkozólag nincs adatunk. Minthogy azonban az évenkinti honosítások száma oly csekély (egész Magyarországon az utolsó évek átlagában csak 700 férfi honosíttatott éyenkint, kik között felesen gyermekek is vannak), hogy a végszámot alig befolyásolja, azoknak számát, akik az utolsó tíz évben szerezték meg a magyar állampolgárságot, figyelmen kívül is lehet hagyni. Az életkorra, az iskolai végzettségre ós a két évi helybenlakásra viszont pontos adataink vannak. Az ismertetett módon téve meg a számítást, Csonka-Magyarországon a férfi választók száma következőkép alakul: A választők száma 1. ISégy elemit végzettek 2 évi domiciliummal . . . 1,408.900 2. írni-olvasni tudó régi választók négy elemi nélkül 71.400 3. Régi analfabéta választók 19.800 Összesen . . . 1,500.100 A nagykorú férfiak száma körülbelül 1,940.000 Választó lenne tehát 77'3°,o Az írni-olvasni tudó nagykorú férfiak száma körülbelül 1,730 000 Ezek közül választó lenne . 1,480.300 Vagyis 85 ? 6°/o Az J920. évi február hó I6-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XITT. kötet. 4
