Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
22 422. szám. ismét hatályba. E megoldás ellen azonban — teljes joggal- az az aggaly merült fel, hogy a névjegyzék első elkészítése híján lenne a legmegnyugtatóbb biztosítéknak: a bírói felülbírálásnak, amit még kirívóbbá tenne az r hogy az egv és ugyanazon országgyűlésre szóló választások kétfelé módon összeállított' névjegyzék alapján történnének — t. i. a későbbi időközi választások esetleg gondosabban megbírált névjegyzék alapján ejtetnének meg, mint az alap választások. Ezért a javaslat két könnyítést tervez e részben az eljárásnál: az első az, hogy a bíróság ne legyen kénytelen az iratok kiegészítése végett levelezni, — amire nincs idő. E végből a javaslat lerjogcsítja a bíróságot, hogy a fél hibájából esetleg kellőleg fel nem szerelt iratok alapján is végérvényesen dönthessen. A második még fontosabb rendelkezés az, hogy a névjegyzék végleges összeállításához, illetőleg lezárásához a központi választmánynak nem kell bevárnia az esetleg még a bíróság tárgyalása alatt álló ügyeknek az elintézését, illetőleg az iratok leérkezését, hanem a névjegyzék attól függetlenül lezárható - a félnek megadatván azonban az a jog, hogy egész a választásig illetőleg a szavazás alkalmavaL választójogát a szavazatszedő küldöttség előtt bírói ítélettel igazolhassa. Habar ez az eljárás nem felel meg az elmélet rideg követelményeinek, mégis azt tartom, hogy a választók nagyobb tömegére előnyös az, hogy a bírói jogvédelmet igénybe vehette és ezzel a nagy érdekkel szemben egyesek netam jogcsorbulása figyelembe nem jöhet. ,.,, , , „ Kimondja továbbá a javaslat, hogy időmegtakarítás szempontjából eiso alkalommal csak a legszükségesebb három példányt kell a névjegyzékből előállítani, amelvből egy példány a belügyminiszterhez felterjesztendő; egy a törvényhatóság, illetőleg rendezett tanácsú város részére van szánva — ezt használja azután a választási küldöttség; s végül egy az érdekelt községeket illeti, amely példány — községenkint szétosztva - a szavazatszedo küldöttségek által használható fel. . ._.„ Az a követelmény, hogy a végleges névjegyzékeknek a választási időtartam első napját megelőző nyolcadik napon rendeltetési helyükön ken lenniök, abban leli indokolását, hogy a választási elnöknek mar a választást megelőző jelölés helyességének megbírálása szempontjából szüksége van a névjegyzékre. „ , , , 1 , , Az első alkalommal megtartandó általános képviselőválasztások zarnataridejére a javaslatban megállapított három nap — a rendes viszonyok közt előírt tiz nappal szemben — kevésnek látszik ugyan, valójában azonban az eddigi tapasztalatok szerint az általános képviselőválasztások úgyis neliany napra szoktak összetorlódni, illetőleg az egész országban ket-harom nap alatt lejátszódni és régebben is csak igen szórványosan estek a tíz nap utolsó napjaira választások. A határidő főleg azért szoríttatott össze három napra, mert így a névjegyzék elkészítésére, illetőleg a ^ 01 J°f^ el-] araS meghosszabbítására egy teljes hetet nyerünk. A választásoknak 1922• junms 10-ig való befejezését s a képviselőháznak június 20-áig való megalakulását a javaslat főleg a költségvetési viszonyok szempontjából írja elo. _ A képviselőválasztások feletti bíráskodásnak a m. kir. közigazgatási bíróságra való átruházásáról az Általános részben már megemlékeztünk. Addig azonban, amíg az erről szóló törvény megalkottatik -- habar a kúriai bíráskodásról szóló 1899: XV. t.-cikk általánosságban érvényben van — mivel a bíráskodási fórum szempontjából a jogfolytonosság úgy is megszakaat megfelelőbbnek látszik, hogy a képviselőválasztások érvényessege lelett egyelőre a képviselőház gyakorolja a bíráskodást.
