Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-450. A nemzetgyűlés véderő-, közigazgatási és pénzügyi bizottságainak együttes jelentése "a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról" szóló 425. sz. törvényjavaslat tárgyában
182 450. szám. 450. szám. A nemzetgyűlés véderő-, közigazgatási és pénzügyi bizottságainak együttes jelentése „a nem hivatásos katonai állománvból származó hadirok7 7 tj kanták, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról" szóló 425. sz. törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés! A magyar állam eddig is gondoskodott azokról, akik a haza védelmében testi vagy szellemi épségüket vesztették, valamint hősi halált balt honfitársaink hátramaradt hozzátartozóiról. Ez a gondoskodás azonban sem a társadalmi igazság, sem a mai gazdasági helyzet követelményeinek nem felel meg többé. Rég meghaladott életviszonyokat visszatükröztető törvények szabályozzák ma a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásának kérdését. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat arra van hivatva, hogy ezeken a visszásságokon segítsen ós letöiiessze a nemzet becsületbeli adósságát a háború áldozataival szemben. Az együttes bizottság teljesen osztja a javaslat vezérelveit, vagyis azt, hogy a súlyosabban sérülteknek, a fokozott támogatásra inkább reászorulóknak, az állam j uttasson több előnyt, ellenben a munkaképesek, az önerejükből az élet küzdelmeiben megállók fölé csak védőkarját terjessze ki. Az együttes bizottság tehát elfogadta a javaslat azon rendelkezését, mely a bizonyos jövedelemmel bírók számára a pénzbeli ellátás élvezetét felfüggeszti, elejtette ellenben a vagyoni értékhatárt, mint amely nehezen pnhatolható ki és visszaélésekre adna alkalmat. Az együttes bizottság megállapítása szerint is a nem hivatásos állományban származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák társadalmi helyzetében valóban meglévő különbségeket az államnak bizonyos fokig figyelembe kell vennie, mert azonos veszteség az illető rokkantaknak vagy az illető családoknak életében egészen különböző következményeket vált ki. Épen ezért az együttes bizottság is tekintetbe vette a rokkant, illetőleg az