Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

422. szám. 5 törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú város polgár­mestere, rendőrkapitánya (főkapitány, kapitány, alkapitány) volt abban a választókerületben, amely egészben vagy részben az illető törvényhatóság, járás vagy város területén fekszik ; 2. A választási vagy a szavazatszedő küldöttség elnöke (helyettes elnök) ;abban a választókerületben, amelyben a választásnál vagy a szavazat­5 szedésnél közreműködött. . (B) Ha főispán (főpolgármester), vagy az 1. és 2. pontban említett tiszt­viselő, képviselőjelöltként való fellépés céljából a törvény jelen szakaszára hivatkozással állásáról lemond, s lemondását az annak elfogadására hivatott hatóságnak, ha pedig e hatóság valamely testület, a testület elnökének írásban bejelenti, lemondását e tény alapján fegyelmi ós vagyoni felelős­ségének fenntartása mellett elfogadottnak kell tekinteni. 3. §. (í) Az országgyűlési képviselők választása választókerületenkint történik. (2) Minden kerület — kivéve Budapest székesfővárost — egy képviselőt választ. (3) A törvényhozás további rendelkezéséig az 1914 : XV. t.-c. alapján megállapított választókerületi beosztás irányadó az alábbi eltérésekkel: 1. Budapest székesfővárosnak 22 választókerületéből két választókerület alakíttatik, melyeknek mindegyike 11 képviselőt és három pótképviselőt választ; 2. az ujnesti, a rákospalotai, a czinkotai és a kispesti választókerületek­ből, továbbá a ráozkevei választókerületnek Csepel községéből, valamint a biai választókerületnek Albertfalva ós Budafok községeiből, végül a soroksári választókerületnek Pestszentlőrincz községéből egy választókerület alakít­tatik, amely öt képviselőt ós két pótkép viselőt választ. 3. A vármegyei törvényhatóságok területén fekvő azok a csonka kerü­letek, amelyek nem állanak legalább három községből és amelyekben össze­sen 1000-nól kevesebb választó van, a legkevesebb választót számláló szom­szédos vármegyei választókerülettel egyesítendők; ahány csonka választó­kerület ily módon megszűnik, ugyanannyi választókerület létesítendő az ország vármegyei törvényhatóságainak területén fekvő ós legtöbb választót számláló választókerületeinek kettéosztásával. Amennyiben határkiigazítás következtében valamely csonka választókerület akként bővülne ki, hogy községeinek száma a hármat és választóinak száma az ezret ismét meg­haladná, akkor az így kiegészült választókerületet újból vissza kell állítani. Valamely választókerületnek ekként történő visszaállítása azonban nem vonja maga után a már kettéosztott választókerületnek újból való egyesítését. 4. A csonka választókerületek közül azok számára, amelyeknek az 1914 : XV. t.-c.-ben megállapított szókhelye Magyarországtól elszakított területen fekszik, az elszakított területen fekvő választási szókhely helyett új választási székhelyet kell kijelölni. (4) A fenti 1., 2., 3. és 4. pontban foglalt rendelkezéseket a minisztérium rendeleti úton hajtja végre. (5) A szavazás községenként (szavazókörönként) ós pedig a törvény­hatósági városokban titkosan, másutt nyilvánosan történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom