Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

422. szám. 3> t.-e. Btk. 126., 127., 130—135. §-ai), az államfő bántalmazása és megsértése (Btk. 139. §., 1913: XXXIV. t.-c, 1920:1. t.-c.), hűtlenség (Btk. 142—149. íj-ai, 1912 : LXIII. t.-c), lázadás (Btk. 162—158. §-ai), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (1914 : XL. t.-c), kémkedés (Btk. 455. §.), nemkülönben e pont második bekezdésében foglalt korlátozással, akit az alkotmány, a törvény, a hatóságok és a hatósági közegek elleni izgatás (Btk. 172. és 174. §-ai, 1912 : LXIII. t.-c. és 1913 : XXXIV. t.-c), továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. t.-c.-ben megjelölt bűncselekmények miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében 10 év alatt. Akit osztály vagy tulajdon ellen elkövetett a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző izgatás miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, az a jelen pont értelmében csupán abban az esetben van kizárva a választójogból, ha a cselekményt a jelen törvény kihirdetése után követte el; 10. akit a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913 : XXI. t.-c. alapján jogerősen szabadságvesztésbűntetésre ítéltek, vagy dologházba utaltak, a kiszabott szabadságvesztésbüntetés, vagy dologházi őrizet kiállásától vagy az elévüléstől számítva kihágás esetében öt év alatt, egyéb esetekben 10 év alatt; 11. aki bűntett vagy vétség miatt jogerős bírói határozat alapján előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, valamint az is, aki feltételes szabadságon van, végül az elítélt, a szabadságvesztésbüntetésnek tartama alatt; 12. akit a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben megállapított idő alatt; 13. akinek választójogát az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt; 14. az a közhivatalnok, tanár, tanító, lelkész vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság fegyelmi úton jogerős határozattal állásától elmozdításra (hivatalvesztésre, az ügyvédség elvesztésére) ítélt; 15. akire nézve bírói vagy más közhatóság,— törvényes hatáskörében — kétségtelenül megállapította; vagy háború idején (1912 : LXILI. t.-c. 13. és 28. §.) az ellenséghez pártolt ós azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, vagy háború idején az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár pedig szóval, iratban, képes ábrázolatban, vagy egyébként cselekvéssel, felismerhetően kifejezésre juttatta; 16. akit katonai (honvéd) büntetőbíróság jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítélt oly bűncselekmény miatt, amely megfelel a jelen szakasz 9., 14. vagy 15. pontjában megjelölt valamely cselekménynek, még pedig a jelen szakasz 9. pontja alá eső cselekménynek megfelelő cselekmény miatt történt elítélés esetében a 9. pontban megszabott idő alatt; erre nézve a részleteket a belügyminiszter az igazságügy miniszterrel egyetértőleg kiadandó rendeletben szabályozza. (9) Ha a választójogból kizáró büntetés kegyelem útján egészen vagy részben elengedtetett, a választójogból való kizárás időtartama a kegyelem keltétől, ha pedig a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztették, a felfüggesztő ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődik. (10) Ha a bűntett vagy vétség miatt a politikai jogok gj^akorlatának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a 9. és 10. pontban megszabott időbe be kell számítani. 1*