Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-375. Törvényjavaslaqt Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról

375. szám. 87 válik; és szükséges azért is, hogy az érdekeltség megnyugvást találjon abban, hogy a statisztikai illeték emelése csak oly mérvű lesz, mely az adatgyűjtések emelkedő költségeinek fedezetére szolgál és nem fog az államháztartás új bevételeként kezeltetni. 17. §. A szakasz az eddigi törvény 16. §-ából van szószerint átvéve. A statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t.-c. hatályának a szakaszban körülírt korlátozását a külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésnek a többi statisztikai adatgyűjtéstől sok tekintetben elütő természete teszi indokolttá. 18. §. A szakasznak az a rendelkezése, hogy az 1897. évi XXXVII. t.-c, 1. §-ának második bekezdése szerint büntetendő bélyeghamisítás vétségét követi el az is, aki postabélyegen a korábbi érfcóktelenítés nyomait újabbi órtéktelenítés jelével leplezi, a jelen törvényben nem foglaltatik benn, sőt az idézett törvénycikk 1. §-ával szemben is új megállapítást képez. Az órtéktelenítés jelének ilyen úton való eltávolítása a m. kir. központi statisztikai üvatal tapasztalása szerint, melyet a statisztikai illeték lerovására szolgáló bélyegek ellenőrzésénél hosszú időn át szerzett, az által válik lehetségessé, hogy a postaforgalomban már használt bélyegeken a postai átbólyegzés vékony rajznyomai a rendszerint nagyobb méretű s vastagabb rajzú vasúti vagy

v hajózási bélyegzőkkel előírt átbélyegzós alkalmával rosszhiszeműen lepleztetnek. E vétségnek — , mely nem annyira az adatszolgáltató felek, mint inkább az adatgyűjtő közegek visszaélését képezte, — megállapítása és a javaslatba való felvétele annál is inkább kívánatos, mert a statisztikai illeték tervbe vett felemelése esetében a visszaélések elkövetésére irányuló csábítás mindenesetre fokozódik. 19. §. A jelenlegi törvénynek a végrehajtásra ós életbeléptetésre vonatkozó záradéka csak a törvényt előterjesztő kereskedelemügyi miniszterről tesz említést. E javaslat azonban jelentős szerepet jnfctat az adatgyűjtésben a vámhivataloknak, szükséges tehát itt a vámügyekben illetékes pénzügyminiszternek, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértően gyakorlandó hatáskörét is világosan kimondani. A jelenlegi törvény alapján végrehajtott külkereskedelmi adatgyűjtésben is volt ugyan már szerepe a pénzügyminiszter által kiadott rendelet alapján a vámhivataloknak, ezeknek az eddigi közreműködése azonban inkább helyi jelentőségű volt. A szakasz második bekezdése az életbeléptetés időpontját, eltérően a jelenlegi törvénytől, nem állapítja meg, hanem annak kitűzését a kereskedelemügyi miniszterre bízza. Ennek oka, hogy a törvény életbeléptetéséhez szükséges új nyomtatványok előállítása a jelenlegi viszonyok között egy jóval előbbi időpontban kitűzött határidőig nem tekinthető biztosítottnak. Egy további eltérés, hogy a kereskedelemügyi miniszter egyúttal felhatalmazást nyer •arra, hogy a törvényt szükség esetén más-más időpontban részlegesen is