Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-375. Törvényjavaslaqt Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról
73 375. szám. amikor a címzettek küldeményeik vámkezelésénél maguk járnak el és a küldeményeket közvetlenül a vámhivataltól veszik át, a behozatali statisztikai bejelentéshez a javaslat 6. §-ában meghatározott módon, szintén a külföldi törzsbevallások egy példányát használják fel. A postai kivitelben az egyszerűsített vámeljárás abban nyilvánul, hogy csupán azok a küldemények esnek vámhivatali kezelés alá, melyek kiviteli vám vagy kiviteli tilalom alá eső • árúkat tartalmaznak, vagy amelyeknek külföldre történt kilépését vámhivatali vagy pénzügyi szempontból igazolni kell. Azonban ezekben az esetekben is, a kilépés megtörténtét a határszéli vámhivatalhoz való állítás nélkül maga a postaintézet ellenőrzi ós igazolja. Ehhez az egyszerűsített vámeljáráshoz alkalmazkodva, a szabadforgalomból való kivitelben a statisztikai bejelentéseket a felvevő postahivatalok fogják a feladóktól bevonni. A feladók a statisztikai bejelentést nem teljesítik külön árúnyilaíkozati űrlapokon, hanem a kiviteli vámárúbevallásoknak a nemzetközi postaegyezményekkel megállapított példányszámán kívül még egy további példányt fognak a külkereskedelmi adatgyűjtés céljaira beszolgáltatni. Ezt a példányt rendszerint a kilóptető-kicserélő postahivatalok fogják visszatartani. Az előjegyzési forgalomban kivitt és visszkivitt árúkat tartalmazó küldemények statisztikai bejelentése a vámhivatalok közreműködésével történik. A postaintézet által a köZA'etlen átviteli forgalomban szállított küldemények semmiféle vámkezelési elj áras alá nem esnek s azoknak vámszaki szempontból A^aló ellenőrzését is egyoldalúlag a postaintézet végzi. Ehhez képest a postai átvitel statisztikai bejelentése is egyedül a postaintózet részéről történhetnék. Figyelembevóve azt a nagy munkaterhét, mely ebből a postaintézetre hár am ölnék, továbbá azt, hogy a közvetlen zárlatokban átvitt küldemények tartalmáról a postaintézetnek nem állnak adatok rendelkezésére, az új adatgyűjtés a közvetlen postai átvitelt — amint az más államok külkereskedelmi statisztikájában is történik — egyelőre nem veszi számba. E) Adatgyűjtés Közúti és egyéb forgalomban behozott, kivitt és átvitt árúknál. Az árúszállításnak e csoportjába az a forgalom sorozható, mely közutakon kézben vagy kézi erővel, tengelyen, motorkocsin történő szállítással, vagy lábon hajtva, — vízi utakon pedig csónakon, dereglyén, tutajjal történő szállítással bonyolódik le, — továbbá melyet ipari, gazdasági stb. magánüzemű vasutak közvetítenek. Ide sorozható végül a jövő eshetőségei közé tartozó légi árúforgalom is. Az ily módon szállított árúkra vonatkozó külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés részben árúnyilatkozatok bevonásával, részben közvetlen följegyzésekkel csakis azon vámhivatalok útján történhetik, melyek az árúkat behozatali vagy kiviteli vámkezelés alá veszik,, illetőleg azokat átvitelre a kiléptető határvámhivatalhoz utalják. 4. §, A szakasz első bekezdése az árúnyilatkozatok kiállításának alapjául a vámkezelési eljárás alapját képező okmányokat (vámárúbevallás, hivatalos lelet, stb.) jelöli meg, kimondván általánosságban, hogy minden vámkezelési okmány után árúnyilatkozatot kell kiállítani. E rendelkezés indokát a
