Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-374. Törvényjavaslat a lakásépítés előmozdításáról

58 '374. szám. amely arányban az alapjukat képező követelések összege visszafizetés folytán vagy más okból csökken. A kötvényekre nézve törvényileg biztosítandók a záloglevelekre vonat­kozó telekkönyvi kiváltságokhoz hasonló kiváltságok. Erre nézve a 12. §. tartalmaz megfelelő rendelkezéseket. Szükségesnek látszik továbbá a kötvények óvadékképessége és pupillari­tása mellett annak a kimondása is, hogy a kibocsátandó kötvények az 1897. évi XXXII. t.-c. 2. §. 2. b) pontja szerint a vasúti kötvényekre érvényes rendelkezés analógia]ára alkalmasak arra, hogy azok alapján az 1897. évi XXXII. t.-c. 2. §. 1. pontja alatt felsorolt alapokon az idézett törvény alá eső címleteket kibocsátó intézetek, az általuk tulajdonjogilag megszerzett és az intézet birtokában meglévő ily kötvénycímletek névértéke erejéig az 1897. évi XXXII. t.-c. hatálya alá eső kötvényeket bocsáthassanak ki anélkül, hogy ezt az alapszabályaikban külön megjelölnék. Eziránt a 13. §. tartalmaz megfelelő rendelkezéseket. Végre a 15. és 16. §-ok a szokásos adó- és illeték­mentességet biztosítják a kibocsátandó kötvényeknek és az ezek alapját képező kölcsönöknek. A kötvények gyors elhelyezésének és ennek kapcsán annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt városok ós községek mielőbb hozzájussanak a kislakások építésére szükséges pénzösszegekhez, a kötvények kibocsátásával szindikátust szándékozok megbízni, s megjegyzem, hogy itt első sorban a Magyar Pénzügyi Szindikátus meglevő szervezetére gondolok, mégis az akció sikerének teljes biztosítása érdekében fentartandónak tartom azt a lehető­séget is, hogy szükség esetén maga a pénzügyminiszter bocsáthassa ki a köt­vényeket. Egy ilyen elsőrangú belföldi intézetek által alkotott szindikátus látszik a mai viszonyok közt a legalkalmasabbnak arra, hogy a kibocsátandó köt­vényeket a leggyorsabban s a legelőnyösebben elhelyezze. A szindikátus azon­ban nem lévén jogi személy, a törvényben kimerítően felsorolandók azok a kötelezettségek és jogok, amelyek a kötvények kibocsátásával megbízott szindikátusra hárulnak, illetve azt megilletik. A szindikátus feladatát képezné, hogy a kötvények kibocsátásának alap­ját képező kölcsönöket a pénzügyminiszter által jóváhagyandó feltételek mellett az érdekelt városoknak (községeknek) nyújtsa és hogy a kölcsönök rendeltetésszerű felhasználását ellenőrizze, továbbá hogy a városoktól (közsé­gektől) a kölcsönök után fizetendő kamatokat, ezek járulékait és tőketörlesz­téseket, az államkincstártól pedig az általa a kölesönszolgálat zavartalan lebonyolítása érdekében teljesítendő hozzájárulást beszedje, azonkívül a köt­vényeket kibocsássa, elhelyezze, azok szelvényeit beváltsa és tőkevissza­fizetés esetén sorsolás útján, vagy szabadkézből való visszavásárlás révén a forgalomból annyi kötvényt kivonjon, hogy a forgalomban levő kötvények névértéke meg ne haladja az engedélyezett és még fennálló kölcsönök névértékét. Tekintettel arra, hogy a fentiekből kitünőleg a szindikátus megbízatása tulajdonképen csak a kölcsönök s az ezek alapján kibocsátandó kötvények kezelé­sére terjed ki, a kötvények bonitása érdekében törvényileg kimondandó volna, hogy szükség esetén a szindikátus ügyeinek ellátására gondnok legyen kinevez­hető. Az 1876. évi XXXVI. t.-c. szerint valamely zálogleveleket kibocsátó intézet elleni végrehajtás esetében a végrehajtást foganatosító bíróság a záloglevelek birtokosai részére tudvalevőleg ügygondnokot köteles kirendelni, s ha a bíróság nem rendelne ki ügygondnokot, úgy a jelzálogintézet igaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom