Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-394. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése a "szerzői jogról" szóló 337. számú törvényjavaslat tárgyában

200 394 szám. tele olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, amely többek műveiből kizárólag* iskolai használatra szerkesztetett, ha a forrás és a benne esetleg megjelölt szerző világosan meg van nevezve. E megnevezés elmulasztása esetében a 23. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szerzői jog bitorlásának nem tekintendő továbbá valamely megzenésített kisebb verses műnek vagy nagyobb verses mű egyes kisebb részeinek nyilvános zenei előadás alkalmára kizárólag a hallgatóság használatára műsorral kapcsolatban hangjegyek nélkül való többszörösítése, közzététele és forgalombahelyezése. 48. §. A 11—44. §-oknak rendelkezéseit a zeneművekre is megfelelően alkalmazni kell. HARMADIK FEJEZET. Színművek, zenés színmüvek és zenemüvek nyilvános előadása. 49

' '§• Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadására a jelentörvényben meghatározott védelmi időn belül (55

v 11 — 17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga. 50. §. . Némajátékokat és koreográfiai műveket minden vonatkozásban, tehát nyilvános előadásuk kizárólagos joga tekintetében is, tartalmuk szerint vagy színműveknek vagy zenés színműveknek kell tekinteni. 51. §. A 8. §-ban felsorolt művek nyilvános előadására, amennyiben azokat színműveknek, zenés színműveknek vagy zeneműveknek lehet tekinteni, — a felhasznált eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül —»• szintéit e művek szerzőjének van kizárólagos joga. 52. §. A nyilvános előadás joga kiterjed a 6. §, 9. pontjában említett mechanikai előadásra is. 53. §. Ha a műnek több szerzője van, a nyilvános előadás joga tekintetébert az 1, §. második és harmadik bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy