Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-394. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése a "szerzői jogról" szóló 337. számú törvényjavaslat tárgyában

394. szám 197 29. §. A jelen törvényben megállapított bűncselekmények tekintetében sértett •az, akinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett vagy veszélyeztetve van. A már megjelent műveknél az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő szerzőnek, aki a művön szerzőül meg van nevezve. Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kiadó és, ha a kiadó megnevezve nincsen, a művön megjelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A művön megnevezett kiadó illetőleg bizományos, az ellenkező bebizonyításáig az álnevű vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintetik. 30. §. A szerzői jog bitorlása miatt megindított ügyekben a bíróság a kárnak és a gazdagodásnak tényét ós mennyiségét minden körülménynek, nem vagyoni kárnál különösen a felek vagyoni viszonyainak is figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg. A bíróság a bitorlás kérdésében nyertes fél kifejezett kívánatára elrendelheti, hogy az ítélet valamely belföldi időszaki lapban a vesztes fél költségén közzótótessék. 5. Szerzői jogi szakértő bizottság. 31. §• Budapesten továbbra is állandó szakértő bizottság működik, amely a bíróság által eléje terjesztett szerzői jogi vonatkozású kérdésekben véleményt adni köteles. 32. §. A szerzői jogi szakértő bizottság elnökét, alelnökét és tagjait a valláses közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterek meghallgatásával az igazságügyminiszterrel egyetértve, hat évre nevezi ki szakértelemmel bíró egyének köréből. A bizottsági tagok egyszersmindenkorra szakértői esküt vagy eskü helyett ünnepélyes fogadást tesznek. 33. §. A szerzői jogi szakértő bizottság véleményét a megkereső bíróság által tett kérdésekre a közölt adatok alapján adja meg. 34. §. Érvényes határozat hozatalához az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükséges.