Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-394. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése a "szerzői jogról" szóló 337. számú törvényjavaslat tárgyában

394. szám. 191 A szerzői jogot jövőben alkotandó műre nézve is át lehet ruházni. Az olyan szerződést azonban, amellyel a szerző szerzői jogát általában jövőben alkotandó minden művére vagy általában jövőben alkotandó műveinek meg­határozott nemére ruházza át, a felek bármelyike előzetes egy évi felmon­dással bármikor felmondhatja, feltéve, hogy a szerződés létrejötte óta öt év már eltelt. Érvénytelen az e szabálytól eltérő oly megállapodás, amely a szerző hátrányára szolgál. A szerző a szerzői jog átruházása esetében is végezhet a többszörösítés befejezéséig a művén oly változtatásokat, amelyek nem sértik annak a jogos érdekét, akire a szerzői jogot átruházták. Ez a rendelkezés a mű újabb ki­adásaira is áll. Az uratlan hagyatékra fennálló háramlási jog a szerzői jogra ki nem terjed. Ha a műnek több szerzője van és valamelyikük örökös nélkül halt meg, a meghalt szerzőtárs szerzői joga a többi szerzőtársra vagy jogutódaikra száll. 4. §• A szerzői jog addig, míg az magát a szerzőt vagy örökösét vagy hagyo­mányosát illeti meg, végrehajtás tárgya nem lehet. Végrehajtás tárgya csak az a vagyoni előny lehet, amely a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát annak következtében illeti meg, hogy ő a szerzői jogot értékesítette vagy érvényesítette. • 5. §. írói műnek többszörösítóse, közzététele vagy forgalombahelyezése á szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha a szerző beleegyezése nélkül történik. Hogy a mű több szőr ösítóse, közzététele vagy forgalombahelyezése egészen vagy rész­ben történt-e, az a tilalom tekintetében külömbséget nem tesz. A jelen törvény alá eső többszörösítésnek tekintendő bármely eljárás útján akár egy, akár több példányban előállított többszörösítés, ideértve a kézi másolást is, kivéve nem üzletszerű használatra szánt egyes példány ingyenes előállítását. 6. §. A szerzői jog bitorlásának tekintendők különösen: 1. még meg nem jelent vagy közzé nem tett műnek a szerző bele­egyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése, közzététel alatt értve itt a mű lényeges tartalmának nyilvános közlését is mindaddig, amíg a lényeges tartalom a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen; a többszörösítésre, közzétételre vagy forgalombahelyezósre a kézirat­nak vagy másolatának birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult; 2. oktatás vagy szórakozás céljából tartott előadásoknak vagy felolvasá­soknak a szerző beleegyezése nélkül többszörösítése, közzététele vagy forga­lombahelyezése ; 3. olyan kiadás, amelyet a szerző vagy a kiadó a köztük fennálló szer­ződés vagy a törvény ellenére jelentet meg; l

Next

/
Oldalképek
Tartalom