Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-389. A nemzetgyűlés közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése a "lakásépítés előmozdításáról" szóló 374. számú törvényjavaslat tárgyában
170 3S9. szám. tartozás kamatainak és tőke törlesztésének fedezésére szükséges összegnek azt a rés? ét, amely a város (község) által a fentiek szerint a követelés biztosítására lekötendő jövedelmekből bármely okból tényleg nem fedeztetnék. 12. §. A kibocsátandó kötvények a forgalomból abban az arányban kivonandók, amely arányban az alapjukat képező követelések összege visszafizetés folytán, vagy más okból. csökken. Azok a követelések, amelyeknek alapján a 11. §-ban említett kötvények bocsáttatnak ki, épségben maradnak akkor is, ha a jelzálogul szolgáló ingat lant maga a kölcsönt nyújtó veszi meg s csakis ennek kérelmére törölhetők, addig pedig a kibocsátott kötvények fedezetéül szolgálnak. A 11. §. értelmében jelzálogilag biztosított azok a kölcsönkövetelések, amelyeknek alapján a jelen törvény alá eső kötvények bocsáttatnak ki, a kötvények összességének biztosítékául szolgálnak, azokra végrehajtás nem intézhető és azokra vonatkozólag harmadik személyek jogokat egyáltalán nem szerezhetnek. A jelzálogilag biztosított ily kölcsönköveteléseknek ez a jogi természete a biztosításukra szolgáló zálogjog bekebelezésével egyidejűleg telekkönyvileg íeljegyzendő. A zálogjog törlésének telekkönyvi bebekelezósével egyidejűleg az előbb említett feljegyzés törlése hivatalból történik. A telekkönyvezés tárgyát képező oly vagyonra vezetett végrehajtás, mely a jelen törvény alapján kibocsátott kötvények biztosítékául szolgál, semmis. A kölcsönt felvevő városnak (községnek) az általános forgalmi adóból befolyó ós a kibocsátandó kötvények alapjául szolgáló követelések biztosítására lekötött összes jövedelme mindaddig, amig a kölcsön járulékaival együtt vissza nem fizettetett, más célra le nem köthető és ezzel ellenkező esetleges lekötések érvénytelenek. 13. §. A jelen törvény alapján kibocsátandó kötvények, amennyiben azok a budapesti tőzsdén állandóan jegyeztetnek, óvadékkópeseknek és arra alkalmasoknak nyilváníttatnak, hogy azokba a községek, testületek, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885. évi VI. t.-c. 13. §-a) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati ós üzleti biztosítékokra fordíttassanak akkor, amikor a biztosítékok az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben teendők le. Alkalmasaknak nyilváníttatnak továbbá ezek a kötvények arra, hogy azok alapján az 1897. évi XXXII. t.-c. 2. §. 1. pontja alatt felsorolt alapokon az idézett törvény alá eső címleteket kibocsátó intézetek az általuk tulajdonjogilag megszerzett és az intézet birtokában meglévő ily kötvénycímletek névértéke erejéig az 1897. évi XXXII. t.-c. hatálya alá eső kötvényeket bocsáthassanak ki anélkül, hogy ezt alapszabályaikban külön megjelölnék. 14. §. Amennyiben a pénzügyminiszter a 11. §. értelmében a kötvények kibocsátását szindikátusra bízza, a szindikátus feladata lesz:
