Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-363. Törvényjavaslat az 1921/22. költségvetési év augusztus hó elsejétől december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921. évi XXXIV. t.-c. módosítása és az evvel kapcsolatos intézkedések tárgyában
4 363. szám. részére engedélyezett átszervezési, karhatalmi és készenléti együttes pótdíjak is további hat hónapra engedélyeztessenek. Szükségesnek mutatkozik azonban ezeknek a pótdíjaknak újból való megállapítása és főleg az alsóbb rangosztályokba tartozó egyének, valamint az altisztek pótdíjainak emelése is, miért is a kormány felhatalmazást kér arra, hogy ezeknek a pótdíjaknak az összegeit a honvédelmi minister a pénzügyministerrel — a csendőrséget és az államrendőrséget illetőleg még a belügy ministerrel is egyetórtőleg — újból megállapíthassa. Tekintettel a közszolgálati alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) nyomasztó anyagi helyzetére, a kormány lehetővé kívánja tenni azt is, hogy ezek, valamint a nemzeti hadseregnek, a csendőrségnek és az államrendőrségnek ugyanilyen helyzetben lévő tagjai egyszerre számottevő pénzösszeghez jussanak, legszükségesebb beszerzéseiknek eszközölhetése céljából, miért is felhatalmazást kér arra, hogy az említett egyének részére a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) 1921. évi szeptember havi rendkívüli segélyének háromszorosát kitevő összegű egyszersmindenkorra szóló beszerzési segélyt engedélyezhessen. Minthogy pedig a drágaság különösen a családos alkalmazottakat sújtja, az ilyen alkalmazottak helyzetének javítása céljából indokoltnak mutatkozik az, hogy a családi pótlékokat a jelenlegi összegeknek kétszeresére emeljük fel. Ez azt jelenti, hogy azok, akik ezidőszerint évi 800 K családi pótlékot kapnak (vagyis a tisztviselők), 1921. évi október hó l.-jétől kezdve családtagonként 1.600 K-t kapnának. Ugyanifyen arányban emeltetnének a családi pótlék többi tételei is, vagyis az évi 480 K-ás összeg évi 960 K-ra, az évi 400 K-ás évi 800 K-ra és a 320 K-ás 640 K-ra. Kétségtelen, hogy a nemzeti hadseregnek, a csendőrségnek és a rendőrségnek azok a tagjai, akiknek családjuk van, szintén nyomasztó helyzetben vannak. Igaz ugyan, hogy az ilyen egyének családtagjaik után élelmezési adagváltságot (a családfő után járó összegnek a felét) kapnak, mégis arra való tekintettel, hogy a polgári alkalmazottak családtagjai is kapnak kedvezményes ellátást és ezenfelül részesül a családfő családi pótlókban, indokoltnak mutatkozik a családi pótlék intézményét ugyanolyan elvek szerint és ugyanolyan keretekben, mint ahogy az a polgári alkalmazottak részére rendszeresítve van, náluk is bevezetni. Ezzel a nemzeti hadsereg tagjainak régi kérése fog teljesülni. Ez az indokolása a javaslatnak általában, valamint az 1. §-nak is. Ilyen körülmények között azonban le kellett vonni a fedezet szempontjából is a következményeket, hacsak a fentemlített alkalmazottak helyzetén való javítást egyáltalában nem akarjuk megtagadni. Hozzájárult azonban ehhez egy másik körülmény is, nevezetesen az, hogy az európai pénzügyi helyzetben beállott változás, továbbá különféle külpolitikai bonyodalmak folytán a kormány a nevezett indemnitási törvény 7. §-ában adott azon felhatalmazással, hogy 3.500 millió korona névértékű 5%-kai kamatozó törlesztéses állami kölcsön bocsátható ki, nem élhetett. Nem élhetett azért, mert éppen a drágaság és a fentemlített középeurópai helyzet következményeképen oly pénzfeszültség állott be a piacon, hogy bármely ily akció a gazdasági szervezeteknek, különösen a termelésnek ós kereskedelemnek teljes megrendítését vonta volna maga után. A kormány jelenleg tőkét a piacról nem vonhat el és így lígy a külföldi mint a belső piaccal való tárgyalásokat fel kellett függeszteni. Ez lévén a helyzet, a kormánynak oly ideiglenes expedienshez kellett
