Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-331. Törvényjavaslat a estnevelésről
33 jL szám. 77 Ez a törvényjavaslat részletekbe menő szabályozás nélkül azt a kötelességet fejezi ki, hogy mindhárom területen tegye meg a nevelés ügyének legfőbb gondozója, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, azokat az intézkedéseket, amelyek az itt jelzett célokat segítik elő. Magában foglalja ez a javaslat a testnevelés anyagi szükségleteinek azt a biztosítását, melyről előbb az 1913. évi XIII. t.-c. 2. §-a c) pontja, legutóbb pedig az 1921. évi II. t.-c. 7. §-a gondoskodott. Az egyes pontokban csupán a legfontosabb elvi jelentőségű megállapítások foglaltatnak. Részletes indokolás. Ás 1. §-hos. A testnevelés feladatának ez a meghatározása arra kivan szolgálni, hogy mindazok, akik a testnevelést legfelsőbb fokon intézik, s mindazok, akik ebből mint hatóságok a maguk munkakörében valamit végrehajtanak, vagy pedig mint testáevelők magát a testnevelés munkáját végzik, az eddig sokszor egyoldalúan felfogott cél helyett az egyetemes nemzeti célt lássák magok előtt és így munkájukat a nemzet sorsáért való felelősségérzéssel végezzék. A 2. §-lioz. i •, Ez a pont megállapítja a testnevelés rendeltetéséből következő három területet, amelyen az államnak feladatai vannak. Szükséges hangsúlyozni, hogy a testnevelés mindennemű iskolában rendszeres legyen, mert eddig csak a legszűkebb értelemben vett közoktatási intézményekben foglalt helyet, a szakszerű oktatásban csak elvétve. Szükséges kimondani, hogy a főiskolák körében a testnevelést lehetővé kell tenni mindenki számára, mert ha eddig egyes intézményekben volt is erre mód, ez nem volt olyan terjedelmű, amilyen szükség van reá. Természetes, hogy e lehetőségnek a megteremtésére is adandó alkalmak felhasználására vonatkozóan a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a íőiskolák vezetőségével kell az egyes főiskolák szervezetének megfelelő szabályzatokat készíttetnie. Hasonlóképen külön kell szabályozni a 2. §. másik pontja alapján az iskolát elhagyó ifjúság testi nevelésének a szervezését. A 21. évnek testnevelés felső korhatárához való kitűzését az indokolja, hogy ebben az időben jutnak a férfiak a katonai ^szolgálatba. Az iskolákba nem járó serdülő és felnőtt ifjúság itt jelzett szervezésében a már működő szervezeteket (ifjúsági egyesületek, tűzoltó egyesületek, cserkészek stb.) fogom elsősorban felhasználni. A testnevelést szolgáló társadalmi szervezetek (egyesületek, szövetségek) támogatását az indokolja, hogy ezek nagy mértékben hozzájárultak a testnevelés terén eddig elért eredményhez. Erre a lelkes munkára a nemzetnek a jövőben is szüksége van, sőt ennek fokozására számítok. Minél többet ölelnek fel ezek a szükséges teendőkből, annál kevesebbet kell az államnak magának tennie. Nem kétséges tehát, hogy különösen a mai súlyos időkben kötelességünk ezeket a szervezeteket védelemben, hathatós erkölcsi s az egyes szervezetek rendeltetéséhez és az államnak erejéhez mért támogatásban részesíteni, ha a törvónyszabta követelményeknek meg- . felelnek.
