Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-330. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről

330. szám. ) I . 73 A 13. §-hoz. E szakasz szerint a pénzügyminiszter felhatalmaz tátik, hogy a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben az átlagos alkoholtartalmat az 1908: XXVIII. t.-c. 52. §-ában foglaltaktól eltérően kellően indokolt üzemi nehézségek miatt 70, 75, illetve 80 fokon alul is megállapíthassa. Az 190^. évi XXVIII. t.-c, 52. §-ában foglaltak szerint az átlagos alkoholtartalom a szeszfőzdék átlagos napi termeléséhez képest ez idő szerint 70, 75, illetve 80 fokon alul nem állapítható meg. A jelenlegi szénhiány és széndrágaság mellett különösen oly szeszfőzdékben, melyekben a nyers szesz finomíttatik, illetve amelyekből nyers szesz nem kerül elszállításra, szénpazarlást jelent a nyers szesznek 80 fokon felüli kötelező termelése, mert az ilyen nyers szeszt finomítás céljából vízzel újra fel kell hígítani. Ezenkívül a felhígításra szolgáló vízben levő kazánkőképző anyagok a finomítással járó lepárlás közben a fűtőtesteken hőszigetelő lerakodásokat idéznek elő, ami egyrészt ugyancsak nagyobb gőz fogyasztást és így szénpazarlást jelent, másrészt üzemzavarokat okoz. Ha megengedtetik, hogy a nyers szesz alacsony (mintegy 30—55) fokkal gyártassék, úgy a fenti nehézségek megszűnnek. Minthogy pedig a szesznek alacsonyabb fokkal gyártása kellő ellenőrzés mellett az államkincstár érdekeit nem veszélyezteti, az említett okokból az átlagos alkoholtartalomnak az 1908. évi XXVIII. t,-c. 52. §-ában foglaltaktól eltérően 70, 75 és 80 fokon aluli megállapítása megengedhető. A 14. §-hol Az 1899. évi XX. t.-c. 5. £.2. pontjában foglaltak szerint a mezőgazdasági szeszfőzdének a szesztermeléshez szükséges anyagokat kizárólag, vagy legnagyobb részben a szeszfőzdével összekötött mezőgazdaságból kell nyernie. Minthogy pedig a földbirtok helyesebb megosztását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. t.-c.-ből kifolyóan egyes mezőgazdasági szeszfőzdék esetleg a szóban levő követelménynek nem tudnak eleget tenni, a javaslat 14. §-a szerint felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg az említett rendelkezéstől kivételt engedélyezhessen. A 15. és 10. §. a törvény életbelépésére és végrehajtására vonatkozó határozmányokát tartalmazzák. Budapest, 1921. július .hó . 12-én. Dr. Hegedüs Loránt s. k., m. Ivir. pénzügyminiszter. Az 1920. évi február hó J6-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XI. kötet? ro %