Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-330. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről

e 830. szám. - 71 Egyébként a 8. §. első bekezdése szerint új mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére minden egyes termelési időszakban legalább 2400 hektoliter termelési keret fordítandó. Ugyanezen §. második bekezdése szerint pedig, ha valamelyik termelési időszakben az új mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére az össztermelési keret felemeléséből a javaslat 7. §. V. pont negyedik bekezdése értelmében 2400 hektoliter keretmennyiség rendelkezésre nem áll, az e célra még szükséges mennyiség a mezőgazdasági szeszfőzdék termelési, keretéből egyenlő százalékos levonás utján, de legfeljebb lVaVo-nak megfelelő mennyiségben veendő él. Ez utóbbi rendelkezéseknek az indokolás általános részében e tekintetben foglaltakhoz képest azt a célja, hogy lehetőleg minél több gazdaság létesíthessen szeszfőzdét és ily módon módjában legyen intenzivebb gazdálkodást folytatni. • A 9. §-hoz. E szakasz szerint termelési kerettel nem biró szeszfőzdékben fogyasztási adó alá eső szeszfőzés nem gyakorolható, másrészt a szeszfőzdék a részükre megállapított termelési keretet túl nem léphetik ós a termelési keretnek túllépése esetén a pénzbüntetéstől függetlenül a termelési keret az illető szeszfőzdétől megvonható. E rendelkezéseknek az 1. §-höz tartozó indokolásban e tekintetben foglaltakhoz képest az a célja, hogy csakis, oly mennyiségű szesz termeltessék a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben, mint amennyi össztermelési keret gyanánt az illető termelési időszakra megállapíttatott. A 10. §-hos. E szakasz első ós második bekezdése arra vonatkozólag tartalmaz rendelkezést, hogy az 1908. évi XXVIII. t.-c.-nek, illetve az 1899. évi XX. t.-c.-nek a kontingensre vonatkozó rendelkezései kisebb eltérésekkel értelemszerűen alkalmazandók az egyes szeszfőzdék részére megállapított termelési keretekre. Ezen eltérések arra vonatkoznak,'hogy a póttermelósi keretként kiosztandó mennyiségekből az igényjogosult mezőgazdasági szeszfőzdék, amíg a 720 hektoliter termelési keretet elérik, egyenlő arányban részesülnek. Úgyszintén egyenlő arányban részesülnek az igényjogosult ipari szeszfőzdék v

is a póttermelési keretként kiosztandó mennyiségekből. A szóban levő 10. §. harmadik bekezdése szerint, ha valamely mezőgazdasági, vagy ip .ri szeszfőzde elháríthatatlan és előre nem látott esemény következtében termelesét időlegesen beszüntetni kénytelen, termelési keretét időlegesen a pénzügyminiszter engedélyével Qgy másik szeszfőzdének átengedheti. Ezen rendelkezésnek, mely az eddigi gyakorlattal Összhangban van, az a célja, hogy az olyan szeszfőzde, amely valamely elháríthatatlan esemény pl. tűzvész következtében termelését időlegesen beszüntetni kénytelen a termelési keretnek időlegesen egy másik szeszfőzde részére átengedése révén a termelés ilyen kényszerű beszüntetése folytán bekövetkezett károsodást némileg kiegyenlíthesse. Az idézett 10. §. negyedik bekezdése szerint attól a szeszfőzdétől, amely a termelési keretet jogosulatlanul veszi igénybe, a pénzbüntetéstől függét-