Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-330. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről

-hoz. E szakasz első bekezdése szerint a fogyasztási adó alá eső szesz­főzdékben- az- 1921/1922. termelési időszakban termelhető aikoholmennyiség az indokolás általános részében e tekintetben foglaltakhoz képest 240.000 hektoliterben állapittatik meg. A szóban levő szakasz második bekezdése a termelési keretnek a követ­kező termelési időszakokra való megállapítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A kérdéses szakasz harmadik bekezdése szerint pedig a pénzügyminiszter felhatalmaztatik arra, hogy az egyes termelési időszakokra megállapított termelési keretet az illető termelési időszak folyamán felemelhesse az esetben, ha időközben olyan szeszki vitel re van kilátás, amely a termelési keret meg­állapításánál még előre látható nem volt. A szóbanlevő szakasz ötödik bekezdése szerint pedig a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdék termelési keretét egy-egy termelési időszakra terjedő hatállyal megfelelően felemelhesse az^ esetben, ha a sajtólt élesztő fogyasztásának emelkedése a felemelést indokolja. A 3. §-ho0. E szakasz szerint az 1921/1922. termelési időszakra megállapított 240.000 hektoliter termelési keretből 160.000 hektoliter a mezőgazdasági szeszfőzdéknek, 80.000 hektoliter az ipari szeszfőzdéknek jut. E felosztás a mezőgazdasági és ipari érdekeltség között e tekintetben létrejött megállapodás alapján törtónt. A 4—8. fokhoz. E szakaszok a termelési keretnek a fogyasztási adó alá eső egyes szesz­főzdék között való felosztására vonatkozó határozmáttyokat tartalmazzák. E határozmányok szerint a termelési keretnek egyénenkénti felosztásá­nál mindazon ez idő szerint magyar közigazgatás alatt álló területén lévő, valamint a trianoni békeszerződés végrehajtása folytán tényleg magyar köz­igazgatás alá jutó területen lévő mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék részesülni fognak, amelyek üzemükkel végleg fel nem hagytak. Az egyes szeszfőzdéknek az 1921/1922. termelési időszakra termelési keretben részesítése oly módon történik, hogy a kontingessel biró mező­gazdasági szeszfőzdéknél az 1920/1921. termelési időszakra kiosztott törzs­kontingens a részesedési alap ós az olyan szeszfőzdék, amelyeknek részesedési alapja 660 hektolitert meg nem halad, a részesedési alapjuknak megfelelő teljes mennyiséget kapják törzs termelési keret gyanánt, a többi szeszfőzdénél pedig 660 hektoliter lesz a törzstermelósi keret. Ez utóbbi szeszfőzdéknél a részesedési alapnak az a része, amely 660 hektolitert meghalad, de 840 hektoliternél nem nagyobb ideiglenesen, a részesedési alapnak 840 hektolitert meghaladó része pedig véglegesen mellőztetik. A kontingenssel nem biró mezőgazdasági szeszfőzdéknél a, törzstermelósi keret a szeszfőzdével kapcso­latos mezőgazdaság beszámítható földterületének minden hektárja után 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom