Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-330. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről
60 330. szám. részesülnek. Továbbá azzal az eltéréssel, hogy a póttermelósi keretként kiosztandó mennyiségekből az igényjogosult ipari szeszfőzdék szintén egyenlő arányban részesülnek. A törzstermelési keret időleges átengedésének a pénzügyminiszter engedélyével csak az esetben van helye, ha a szeszfőzde és pedig úgy a mezőgazdasági, mint az ipari szeszfőzde, elháríthatatlan és előre nem látott esemény következtében termelését időlegesen beszüntetni kénytelen. A pénzbüntetéstől függetlenül az illető szeszfőzdétől a jogosulatlanul igénybevett termelési keret megvonandó. 11. .§. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz értékesítését a jelen törvény tartamára a mezőgazdasági ós ipari érdekeltségből alakult és állami ellenőrzés alatt álló szervezetre bízza és e célból a szükséges további intézkedéseket a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett rendeleti úton megtegye. 12. §. Az 1916. évi XXIV. t.-c. 3. §-a akképen módosul, hogy új szeszfinomító vállalat létesítése ezentúl csakis mezőgazdasági szeszfőzdék vállalkozóiból álló szövetkezeteknek engedélyezhető. Egyúttal felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egyes szeszfinomító vállalatokban egy-egy termelési időszakban a szeszfinomítóval kapcsolatos szeszfőzdében termelt szeszen felül finomítható alkoholmennyisóget a jelen törvény tartamára megállapíthassa. Égetett szeszes italoknak akár hideg úton, akár lepárlás útján való* készítéséhez, általában emberi italul szolgáló bármiféle szeszes folyadékhoz vagy gyógyszerek — gyógyászati készítmények — és kozmetikus cikkekhez csakis finom szesz használható fel. Nyers szeszt csakis ecetgyártásra szabad felhasználni.. A gyümölcsből, szőlőtörkölyből, borseprűből vagy egyéb anyagokból termelési adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz nem esik külön finomítási kényszer alá. Aki a fentebbi rendelkezéseket megszegi, vagy kijátsza, vagy megszegésüknél, vagy kijátszásuknál bármely módon közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el ós függetlenül a cselekmény miatt a szeszadóra ós kincstári árrészesedésre vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében esetleg kiróható pénzbüntetéstől, 10.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig a m, kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 13. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1908. évi XXVIII. t.-c. 52. §-ában foglalt azon rendelkezéstől, mely szerint fogyasztási adó alá eső