Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-328. A pénzügyi bizottság jelentése "az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-ől december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" szóló 320. számú törvényjavaslat tárgyában

46 328. szám. községi tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, valamint a hitfelekezetiiskolák tanügyi alkalmazottaira is kitérj eszte tik akként, hogy az eltávolítás hitfelekezeti tanügyi alkalmazottaknál csak az illetékes egyházi főhatóságnak kezdeményezésére vagy annak meghallgatásával történhetik. . 5. §. Amennyiben a jelen §. utolsó bekezdéséből más nem következik, az 1920: XXVIII. t.-c.-nek 1—5. §-ai hatályon kívül helyeztetnek és. az egyes miniszterek számvevőségi teendőit ellátó számvevőségek, valamint az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával megbízott, úgyszintén az utalványozási joggal felruházott hatóságok mellé rendelt számvevőségek az egyes miniszterek alá visszarendeltetnek ós szervezetük, valamint szolgálati viszonyuk tekintetében az állami számvitelről szóló 1897: XX. t.-c.-nek 87—93. §-ai irányadók. Ezen rendelkezés értelmében az 1920: XXVIII. t.-c. 9., 12., 14. ós 15. §-ai akként módosíttatnak, hogy a pénzügyminiszter helyett mindenütt a minisztérium értendő. A kormányzóság és az Országos Földbirtokrendező Bíróság számvevősége tekintetében azonban az 1920:XXVIÍI. t-c. 1—5. §-ai továbbra is hatályban maradnak. 6.§. Felhatalmaztätik a kormány, hogy a volt cs. és kir. hadügyi vezetőség által létesített magyaróvári kincstári lőporgyárat a polgári ipar céljára másként hasznosítsa. 7. §. A pénzügyminiszter a magyar államadósságokról ós az azokat terhelő vagyonváltságról alkotott törvény 3. §-a értelmében az ingatlanok vagyonváltságának folyóvá tétele céljából legfeljebb 3.500 millió korona névérték erejéig évi 5°/o-kal kamatozó törlesztóses állami kölcsönkötvónyeket bocsáthat ki, amelyeket a vagyon váltsággal terhelt ingatlanokon az azokra kivetendő vagyon váltság erejéig jelzáloggal kell biztosítani; ez a jelzálog az ingatlanokból való kielégítés szempontjából a. sorrendben minden más, akár bejegyzett, akár törvényen alapuló dologi férhet feltótlenül megelőz és az ezen szakasz alapján kibocsátandó állami kölcsönkötvenyek összegének biztosítékául szolgál, arra végrehajtás nem intézhető és harmadik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek. A kibocsátás egyéb feltételeit a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A pénzügyminiszter az előző bekezdésben körülírt törlesztóses állami kölcsönkötvenyek kibocsátása helyett a vagyonváltság folyóvátétele céljából jelenleg fennálló magyar jelzálogintózetekkel, vagy evégből alapítandó ily pénzintézettel megállapodást létesíthet az előző bekezdésben említett jelzálogok alapján legfeljebb 3.500 millió korona névérték erejéig évi 5P/o-kal kamatozó vagy onváltság-zálogle vélek kibocsátása iránt, amelyek egy része esetleg külföldi pénznemekre szólhat és a záloglevelekórt az államkincstár nevében szavatosságot vállalhat;" ha a pénzügyminiszter ilyen megállapodást, létesít,