Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-339. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról

339. szám. 253 felsőházban csakis egyoldalú politikai felfogás jutna kifejezésre. Az arányos képviseleti rendszer előnyei általában kétségtelenek. E rendszer hiányát a törvényhozás máeik háza tagjainak megválasztásánál lényegesen ellensúlyozza az, hogy a képviselők kisebb választókerületekben választatnak meg, ami lehetővé teszi, hogy a népességnek vidékek szerint eltérő politikai álláspontja mégis arányosan kifejezésre jusson, ugy azonban, amint a választás az örökösjogú főrendek körében egy helyen és egyidőben végbemegy, ezt a célt más módon, mint az arányos képviselet elve alapján, elérni nem lehet. A javaslat a lajstromos szavazásnak azt a rendszerét fogadja el, amelyet legutóbb a székesfővárosi törvényhatóság újjáalkotásáról szóló 1920: IX. törvénycikk és az ennek alapján kiadott 37.488/1920. B. M. számú belügyminiszteri rendelet valósított meg. E rendszer biztosítja legtökéletesebben a kisebbségek arányos képviseletét. A javaslat erre vonatkozó rendelkezéseinek megvilágítására szolgál a következő példa. Az egyes pártok részéről mindenkor annyi jelöltet kell ajánlani, aÉány rendes és póttagot az illető alkalommal választani kell. Az első alkalommal tehát mindegyik párt 57 rendes és 10 póttagot jelöl. Az egyszerűség kedvéért a példában olyan esetet tartunk szem előtt, amikor kevesebb számú felsőházi tagot és póttagot, pl. csak 15 rendes és 5 póttagot kell választani. Valamennyi pártnak jelöltjei egy szavazólapra, de pártok szerint elkülönített lajstromokban, jegyeztetnek fel. Tegyük fel például, hogy három ajánlott lajstrom van: A), B) és G) párt lajstroma. A szavazásnál keresztvonással meg kell jelölni azt, hogy a szavazó melyik lajstromra szavaz. A szavazás befejezése után össze kell számlálni, hogy mindegyik lajstromra külön-külön hány szavazat esett. Tegyük fel' pl., hogy az A) lajstromra szavazott 300, a B) lajstromra 200, a G) lajstromra 100 választó. Ebben az esetben az eredmény kiszámítása a következőképen történik : A) lista B) lista C) lista (300 szavazat) (200 szavazat) (100 szavazat) hányadosai hányadosai hányadosai osztva 1-el 300 (1) 200 (2) 100 (4. v. 5. v. 6. v. 12.) » 2-el 150 (3) 100 (4. 5. v. 6.) 50 (10. v. II.) » S-al 100 (4. v. 5. v. 6.) 66(8) 33. (16. 17. v, 19.) > -,4-el 75 (7) 50 (10. v. 11. v. 12.) 25 » 6-el 60 (9) 40 (14) 20 » 6-al 50 (10. 11. v. 1Í) 33 (16. v. 17. v. 18.) 16 > 7-el 42 (13) 28 (20) » 8-aí 37(15) 25 » 9-el 33 (.16. 17. v. 18.) 22 » 10-eí 30 (19) . 20 » 11-el 27 » 12-el 25 » 13-al 23 A hányadosok után () jel közé tett számok ^ azt a sorrendet jelzik, amely" ben a három lista hányadosai nagyságuk szerint egymásután következnek. E sorrendben 15. számig bezárólag lesznek a rendes tagok, 16-tól 20 ig bezárólag a póttagok. Ehhez képest az A) párt listájára esik 8 rendes ós 2 póttag, a B) párt listájára esik 5 rendes és 2 póttag, a C) párt listájára esik 2 rendes és í póttag. Mindegyik párt lajstromáról azokat kell kijelölni megválasztottaknak,