Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-320. Törvényjavaslat az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-től december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról
14 320. szám. a szőlő- és gyümölcstermelőkből alakult kisebb csoportok, egyesületek is állíthassanak fel átalányozás alá eső szeszfőzdét. Szükségesnek tartotta egyúttal az értekezlet, hogy az 1920: IV. t.-c. 18. §-ának helyes értelmezéséről a pénzügyminiszter a termelőket és a községeket rendelet útján világosítsa fel. Ehhez képest az idézett 1920: IV. t.-c. 18. §-ának ötödik ós hetedik bekezdését akképen kell módosítani, hogy a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett szeszfőzés nemcsak a község (város), hanem a szőlő és gyümölcstermelőkből álló szabályszerűen megalakult és ilyen módon működő egyesület által üzemben tartott szeszfőzdékben felállított főzőkészülékeken is gyakorolható, és hogy az ilyen egyesületi szeszfőzdék felállításának feltételeit, az ezen szeszfőzdékben gyakorlandó szesz főzés módját, illetve azokat a feltételeket, amelyek inellett az egyesületek a szeszfőzdéikben felállított főzőkészülékek használatát az egyeseknek megengedni kötelesek, a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 14. §hoz. Hadmentességi díjat azok kötelesek fizetni, akik hadiszolgálatra végleg alkalmatlanoknak találtatnak. A háború folyamán azonban megtörtént, hogy az ilyen végleg alkalmat** lanoknak talált vódkö telesek is hadiszolgálatra behivattak. A hadiszolgálatra behívott ilyen védkötelesek tartoznának azonban a behívásuk előtt esedékessé vált ós hátralékban maradt, valamint az ezentúl esetleg kivetett hadmentességi díjat megfizetni. Minthogy p.edig a hadmentességi díj a véradó egyenértéke és minthogy a háború folyamán azok, akik katonai szolgálatot teljesítettek, véradókötelezettségüknek eleget tettek, nem volna sem igazságos, sem méltányos, hogy tőlük a hátralékos hadmentességi díj is követeltessék, annál kevésbé, mert a hátralék behajtása számos esetben azt eredményezné, hogy a hadmentességi díjat a háborúban megsebesültektől, rokkantaktól és olyanoktól, akik hosszú ideig hadifogságban sínylődtek, esetleg a háborúban elesettek hagyatékából is be kellene hajtani. Ennek az igazságtalanságnak ós méltánytalanságnak kiküszöbölését célozza a jelenlegi rendelkezés. is. §-ho Z ; A háború, harctereinek felbomlása az ország határain kívül következett be, ennek folytán a hadsereg összes felszerelése az ország határain kívül maradt. Az ország területén volt hadianyag egyrészt a forradalmi események, másrészt a román megszállás következtében teljesen elpusztult s ennélfogva a belső rend biztosítása érdekében felállított nemzeti hadsereg teljesen újból való felszereléséről kellett sürgősen gondoskodni. Ez a gondoskodás az 1920/21. évi állami költségvetésben, az átmeneti kiadások, rendkívüli kiadások XIV. fejezet, 3. cím, 2. rovaton 2.035,461.000 K előirányzásával megtörtént. Ez az összeg azonban az ország határainak elzárása, az anyag árának folytonos emelkedése és főleg az anyag hiánya miatt felhasználható nem volt. Minthogy pedig elsőrendű érdek, hogy a nemzeti hadsereg felszerelése minél előbb befejeztessék, szükséges volt a tervezett intézkedéseket javaslatba hozni. .
