Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról
337. szám. 158 esik. Ha azonban a felhasználással (utánkészítéssel) keletkezett mozgófónyképészeti mű nem üti meg az új eredeti mű mértékét (6. §. 10. p.), akkor nem a 73. §-nak, hanem a 8., 65. és 71. §-oknak rendelkezései lesznek a műre nézve irányadók és a védelem a felhasznált eredeti mű szerzőjét megillető jogokat nem fogja érinthetni. Az eredeti mozgófénykópószeti mű védelmének feltételeit a 73. §. a módosított berni egyezmény 14. cikke 2. bekezdésével lényegben megegyező módon, de tágabb körülírással állapítja meg, ami különösen azokra a mozgófényképészeti művekre való tekintettel volt szükséges, amelyek csak a fényképészeti művekkel egyenlő védelemre tarthatnak számot, mert ezeknél minden eredeti felvétel eredeti művet is hoz létre. Akár eredeti, akár más mozgófónyképószeti műről van szó, a biztosítandó védelem a műben rejlő mutatvány tartalma szerint alakul. A különbség csak az lesz, hogy a nem eredeti mozgófénykópószeti műveknél — miként fent jelezve volt — a 8., a 65. és a 71. §. rendelkezéseihez képest a védelem nem járhat a felhasznált egy vagy több eredeti írói mű, eredeti képzőművészeti alkotás vagy eredeti fényképészeti mű szerzőjét vagy szerzőit megillető jogoknak- sérelmével. A védelemre irányadó tartalom szempontjából nézve a mozgófényképészeti műveket, azok vagy a természetből ós az életből, vagy pedig á költészet, a tudomány és a művészet birodalmából merítik tartalmukat. Amikor a mozgófóny képmutatvány a való életnek és az örök természetnek szabadon kínálkozó érdekes képeit — esetleg mások előbb keletkezett fényképészeti művének felhasználásával — tükrözteti vissza, amikor pl. vízesést, népünnepet, lóversenyt, háborús aktualitást ábrázol (természeti film, filmtudósítás), akkor tartalmát fényképek összefüggő sorozata alkotja, amely oly védelmet érdemel ós kap, mint a fényképészeti művek (68—72. Viszont ha a mozgófénykép mutatvány költői, tudományos vagy művészeti alkotást tár elénk, ha mozgalmas drámai cselekményt^ tréfás történetet, csodás mesét foglal magában (költői film) vagy ha múlt események korhű rekonstrukcióját, hírneves emberek élete folyásának reprodukcióját, tudományos problémáknak igazi vagy képzelt megfejtését szemlélteti (tudományos film), vagy ha a vonalakban és formákban nyilvánuló szépnek ad művészi . kifejezést (művészeti film): úgy az ilyen mozgófénykópószeti mű az írói műveket vagy a képzőművészeti alkotásokat megillető védelemre, (1—44. és 60—66. §-ok) tarthat számot. Vegyes tartalmú mozgófónyképószeti műveknél, aminő pedig a mozgó-fényképészeti művek nagy része, a mutatványnak mint egységes egésznek túlnyomó tartalma lesz döntő a védelem egyik vagy másik fajtájának megállapításánál. A filmtudósítás tizenöt évig tartó fényképészeti védelem helyett nem fog az írói művekkel egyenlő ötven éves védelmet igényelhetni azért, mert abban mellékesen olyan mesterséges elemek is nyertek elhelyezést, amelyek írói ötleíszámba mehetnek. Viszont a filmdráma vagy a tudományos film ötven éves védelmét nem fogja kétségessé tenni az a körülmény, hogy szabadon felvett természeti képek is előfordulnak egyik-másik részében. Az egész mű védelmében természetesen osztozik a műnek akármiuő tartalmú bármely része is s pl. a filmdrámának természeti képei nem kapcsolhatók ki az írói műveket megillető védelemből azon az alapon, hogy azok önmagukban véve csak a fényképészeti művek védelmében részesülhettek volna. Az 1920. évi február hó 16-iká;a összehívott nemzetgyűlés irományai. XI. kötet. 20