Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

132 337 .szám! tekintetében' éppen úgy részesül védelemben, mint valamely eredéii mű szerzője. Mechanikai előadás céljaira szolgáló alkalmazások csak akkor fognak e §. alá eső védelmet élvezni, ha az alkalmazás művészi tevékenység ered­ménye. Művészi tevékenységről írói művek alkalmazásánál akkor lehet szó, ba az alkalmazás a felhasznált művet valamely előadónak — mint az alkal­mazás szerzőjének — személyes művészi előadásában tükrözteti vissza grammofon vagy hasonló készülék útján. 9. §• 1. pont, A »szószerint« idézés helyett »hű« idézést kivan, ami jobban megfelel a szerző személyisége védelmének, mert, míg a »szószerint« semmi újat nem csatolt az idézés fogalmához, addig a »hű« jelző használata a szerző személyiségi jogát sértő, pl. elferdített, célzatosan kiragadott vagy mesterkélten összeállított idézések kizárását célozza. A 9. §. 1. pontjának új szövege megfelel annak az értelmezésnek, amelyet az élet és a bírói gyakorlat az 1884 : XVI. t.-c. vonatkozó rendelkezésének szóhangzata ellenére adott. Az 1884 : XVI. t.-c. csak »kisebb dolgozatokat« említ. Dolgo­zatok alatt verses műveket nem szoktunk érteni, holott különösen irodalom­történeti műveknél éppen ezeknek átvétele indokolt. Az 1884 : XVI. t.-c. 9. §-ában foglalt ez a kitétel: »korlátolt terjedelemben« - az új szövegbe nem lett átvéve, mert félreértésre adhat okot, és nem azt akarja mondani és nem is magyarázható olykóp, mintha kisebb műveket is csak csonkán lehetne átvenni; ez a gyakorlati szükségleteknek nem felelne meg. Kisebb versek és dolgozatok, ha az átvétel indokolt, egész terjedelmükben közölhetők. Meg kellett azonban engedni nagyobb művek kisebb részednek indokolt átvéte­lét is, amit az eddigi törvényszöveg szóhangzata kizárt. Az 1884 : XVI. törvénycikk 9. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy egyházi, iskolai és oktatási használatra készült gyűjteményes munkák részére az átvétel.meg van engedve, a gyakorlatban félremagyarázásra és vissza­élésekre is szolgáltatott alkalmat. Nyilvánvalóan a nagyközönség részére olvas­mányul készült anthologiák a szövegbe iktatott néhány magyarázó jegyzettel próbálták elérni azt, hogy .a műnek oktató színt adjanak és a szerzők hozzá­járulása nélkül átvették azok költeményeit vagy elbeszéléseit. E visszaélések­nek elejét kívánja venni a »kizárólag egyházi vagy iskolai használatra ^ szavak használatával. 2. pont. Átveszi a módosított berni egyezmény 9. cikkének 2. bekezdé­séből mindazt, ami a szerző részére kedvező (pusztán hirlapi cikkek átvéte­lének megengedése csakis más hirlapba, forrás és szerző megnevezése), de megtartja az 1884 : XVI. t.-c. 9. §-ának 2. pontjából azt, ami túlmegy az uniószabály minimumán (nem csupán a tárcaregényeknek és elbeszéléseknek, hanem általában a szépirodalmi dolgozatoknak és azonfelül a tudományos dolgozatoknak feltétlen védelme). 3. .pont. A módosított berni egyezmény 9, cikkének 3. bekezdésével egyezik meg. 4. pont. Megfelel az 1884 : XVI. t.-c. 9. §-a 3. pontjának. 5. pont. Megfelel az 1884 : XVI. t.-c. 9. §-a 4. pontjának, de figyelembe veszi a javaslat 6. §-a 6. pontjának új szövegezését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom