Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

337. szám. 127 Melléklet a 337. számú- irományhoz. Indokolás a szerzői jogról szóló törvényjavaslathoz. Szerzői jogunk, amelyet az 1884 : XVL törvénycikk kodifikált, régóta reformra szorul. A most említett törvény megalkotása óta lefolyt három évtized alatt a szerzői jog alapelvei és különös szabályai világszerte nagyarányú fejlődésen mentek keresztül. Időközben a hazai irodalmi ós művészeti viszonyok is sok tekintetben megváltoztak. Énnek tulajdonítható, hogy a szerzői jognak az 1884 : XVI. törvénycikk rendelkezéseiben biztosított védelme, amely legnagyobbrészt az 1870. évi, régen hatályon kivül helyezett német szerzői jogi törvény szabályaival volt egyenlő,, ma már sem'a szerzői jog nemzetközi fejlődésének, sem a hazai különös viszonyoknak követelményeit nem elégíti ki Az irodalmi ós a művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi Unióba való belépésünk is szükségessé teszi szerzői jogunk ujabb szabályozását. Ha ugyanis Magyarországnak a berni nemzetközi szerzői jogi Unióba belépésével kapcsolatban az 1884 : XVI. törvénycikk egyes rendelkezései változatlanul maradnának, az a helyzet állana elő, hogy az Unió hatálya alá eső külföldi művek a magyar állam területén az Unió szabályai értelmében szélesebb körű jogokat élveznének, mint a hazai művek, amelyekre azontúl is az 1884 : XVI. törvénycikknek a szerzőkre hátrányosabb rendelkezései maradnának hatályban. Mindezekből az okokból készült a jelen törvényjavaslat, amely a szerzői jogról szóló 1884 : XVI. törvénycikk rendelkezéseit a szerzői jog ujabb fejlődósének ós a hazai viszonyoknak figyelembe vételével módosítja ós kiegészíti, és pedig oly irányban is, hogy mindazokat az előnyöket, amelyek a berni ,nemzetközi Unióhoz csatlakozásunk folytán az Unió alá eső nemzetközi forgalomban a szerzők javára érvényesülni fognak, teljes egészükben kiter- • jeszti a belföldi forgalomra is. A törvényjavaslat az Unió szabályait — lehetőleg eredeti szövegükben — az 1884 : XVI. törvénycikk rendszerébe illeszti bele s a modern jogfejlődós egyéb eredményeit is figyelembe veszi, amennyire ez a régi törvény rendszerének felforgatása nélkül lehetségesnek mutatkozik. j A törvényjavaslat szövege célszerűségi okokból nem csupán azokat a #