Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-336. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről" szóló 330. számú törvényjavaslat tárgyában
- E részesedési alapon az oly^n szeszfőzde, melynek részesedési alapja 660 hektolitert meg nem halad, a részesedési alapjának megfelelő teljes mennyiséget kapja az 1921/1922. termelési időszakra érvényes törzstermelési keret gyanánt. Más szeszfőzdéknél a részesedési alapnak 660 hektolitert tevő része képezi az illető szeszfőzdének az 7 1921/22. termelési időszakra érvényes törzstermelési keretét. A részesedési alapnak az a része, mely 660 hektolitert meghaladj de 840 hektoliternél nem nagyobb, ideiglenesen, a részesedési alapnak 840 hektolitert meghaladó része pedig véglegesen mellőztetik. b) A 4. §. I. b) pontja alatt említett mezőgazdasági szeszfőzdék egyénenkénti törzstermelési kerete az 1921/1922. termelési időszakra, a szeszfőzdéhez tartozó szántó-, rét- és legelő területek minden hektárja után 240 literrel állapi ttatik meg, úgy azonban, hogy a törzs termelési keret 600 hektólitert meg nem haladhat., A 4. §. I. c) pontja alatt említett szeszfőzdéknek termelési keretben részeltetése szintén a fenti a) és b) pontok értelmében történik. 6. §. « A 4. §. II. pontja alatt említett ipari szeszfőzdék egyénenkénti törzstermelési kereteinek megállapításánál a részesedési alapot minden egyes szeszfőzdére nézve az a mennyiség képezi, mely az illető szeszfőzdére nézve a szeszadóra vonatkozó némely törvényes határozmánynak módosítása tárgyában az országgyűlés képviselőházához 1914. június havában benyújtott törvényjavaslat (1.079. számú iromány) 3. mellékletét képezett és ide csatolt kimutatás szerint kiszállítási keret gyanánt esett. Az említett részesedési alapon az egyénenkénti törzstermelési keret az 1921/1922. termelési időszakra következőleg állapíttatik meg; a) sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdéknek törzstermelósi keret gyanánt a részesedési alap 55%-ának megfelelő mennyiség osztatik ki; b) az olyan ipari szeszfőzdéknek, melyeknek részesedési alapja 3.000 hektolitert meg nem halad, a részesedési alap 50%-ának megfelelő mennyiség osztatik ki törzstermelósi keret gyanánt; e) egyéb ipari szeszfőzdéknél pedig a törzstermelési keretet az a mennyiség képezi, mely az illető szeszfőzdék részesedési alapjára az ipari szeszfőzdéknek fenntartott 80.000 hektoliterből az a) és b) pontokban megjelölt szeszfőzdéknek jutó mennyiségek levonása után aránylagosan esik. A 4. §. II. c) pont alatt említett szeszfőzdéknek termelési keretben rószeltetése szintén a fenti, a), b) ós c) pontok értelmében történik. Azok a szeszfőzdék, melyek az 1920/1921. termelési időszakban sajtolt élesztőt nem készítettek, az 1921/1922. termelési időszakban sajtolt élesztő készítésével nem foglalkozhatnak. 7. §. I. Az 5. és 6. §. alapján megállapított egyénenkénti törzstermelési keretek, valamint az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára megállapítandó törzstermelési keretek is a jelen szakasz alábbi II., III., IV., V. ós VI. pontjaiban foglalt határozniányok szerinti változtatások fenntartásával a jelen törvény • tartamára hatályosak.
