Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-313. A nemzetgyűlés munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, a "betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról" szóló 301. számú törvényjavaslat tárgyában

313. szám. 173 azonban, hogy a helyébe állítani szándékolt Munkásbiztosítási Felsőbíróság tényleg megszerveztetett volna s így a munkásbiztosítási ügyek legfontosabbjai, a biztosítottak segélyezési.és kártalanítási perei ítólőbíróság nélkül maradtak. Ennek pedig természetes következménye* lett, hogy a legszegényebb néprétegek igen gyakran jogos kártalanítási követeléseikhez immár több mint más féléve jutni bíróság hiányában nem tudnak, s az elintézetlen, egyébként természetüknél fogva sürgős kártalanítási ós segélyezési ügyek száma ezrekre szaporodott fel. A jogegysóg érdeke mellett tehát szociális követelmények is elodázhatatlanná tették a munkásbiztosítási bíráskodás törvényes rendezését. A munkásbiztosítási bíráskodás rendezésénél a törvényjavaslat a modern jogfejlődés elemi követelményeinek megfelelően a bíráskodást teljesen kiveszi a mindenkori politikai befolyásoktól nem teljesen függetleníthető közigazgatási hatóságok hatásköréből s azt pártatlan, mindennemű politikai befolyásoktól mentes, független bíróságok hatáskörébe utalja. A legfontosabb cél, amelyet a javaslat a fentebb hangoztatott jogegység mellett elérni szándékozik, a gyorsaság és szakképzettség. A gyorsaság a munkásbiztosítási bíráskodás egyik legfontosabb követelménye, tekintetbe véve, hogy a jogkereső közönség túlnyomórésze a legszegényebb osztályhoz tartozik, amelynek vitális érdeke segélyezési és kártalanítási igényeinek lehető legsürgősebb elintézése, legszűkösebb megélhetési lehetőségének biztosítása. Ezen célt szolgálja a javaslat az első folyamodásul bíróságok decentralizálásával. E tekintetben az igazságyügyi,. pénzügyi és munkásügyi együttes bizottság az eredeti törvényjavaslaton lényeges módosítást eszközöl, amidőn első folyamodású munkásbiztosítási bíróságként a Munkásbiztosító Pénztárak szókhelye szerint illetékes kir. Törvényszékek helyett a pénztárak székhelye szerint illetékes kir. Járásbíróságokat tette meg, mely módosítás előnyeit az alábbi részletes indokolás tünteti fel. Ugyanezen célt szolgálja a törvény az egyfolyamodású felébb vi teli fórum, a Munkásbiztosítási Felsőbíróság létesítésével,' lehetővé tévén a vitás ügyeknek egyetlen perorvoslat igénybevétele utáni gyors, jogerős befejezését. A Munkásbiztosítási Bíróság megszervezésénél a gyorsaság mellett a törvényjavaslat szem előtt tartja a szakképzettséget is, mely célja a törvényjavaslatnak különösen az egyetlen felebbviteli fórum, a Munkásbiztosítási Felsőbíróság megszervezésénél érvényesül. Amíg ugyanis a törvényjavaslat első folyamodású bíróságok gyanánt a Munkásbiztosító Pénztárak székhelye szerint illetékes kir. Járásbíróságokat tette meg, s így az elsőfokú bíráskodást a rendes bíróságok hatáskörébe utalta, addig a .felebbviteli bíráskodást a rendes bírósága körébe illeszkedő, de mégis attól terjesen különálló ügybíróságra, a Munkásbiztosítási Felsőbíróságra ruházta. Ezáltal a javaslat eléri ama célját, hogy a munkásbiztosítási ügyekben a rendes bírói státusba tartozó s foglalkozásuknál fogva teljesen pártatlan,, minden politikai " velleitástól ment bírók fognak ítélkezni, akikneknek szakképzettsége s ebben az ügykörben való állandó foglalkoztatása teljes biztosítékot fog nyújtani azirányban, hogy a munkásbiztosítással kapcsolatos kérdések eldöntésénél kialakuló egységes joggyakorlat- az igazságnak és a modern szociális követelményeknek megfelelő mederbe fog terelődni. . Mérlegelés tárgyát képezte ama körülmény, vájjon nem volna-e helyesebb a felső bíráskodást is a rendes bíróság valamely fórumára, esetleg a budapesti kir. ítélőtáblára, avagy a kir. Küriára bízni; azonban az együttes bizottság hosszas mórlegelés és megfontolás után úgy találta, hogy úgy a gyorsaság, *> mint a szakképzettség, mint pedig az eldöntésre váró ügyek különleges ter-