Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-312. A közoktatásügyi bizottság jelentése "az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról" szóló 293. számú törvényjavaslat tárgyában

104 312. szám Hiszen csak az az erkölcs valódi és igaz, az az országok fundamentuma, amely a keresztény vallás tanításán épül. Politikai jogaikat is csak azok a felnőtt emberek tudják használni, okosan és önállóan gyakorolni, akiknek jó iskolájuk volt és önálló gondolkozásra tesznek szert. Szociális, szempontból szintén nagyfontosságú azért, mert a jövő társadalom olyan néprétegeknek a meggyőződése és véleménye alapján épül fel, amelyet' azoknak egy jó iskola adott. Az 1868: XXXVÜL t.-cikknek is megvolt a helyes intenciója a népnevelés szempontjából, de rendelkezései büntető szankcióval nem lévén felruházva, nem is hajtattak végre s így a magyar műveltségnek kimondhatatlan hátrányára igen sok gyermek nem iratkozott be az iskolába, aki pedig beiratkozott, korán elhagyta azt. Már a háború előtti statisztika mutatta, hogy hazánkban, éppen a magyaf faj között volt a legtöbb analfabéta azért, mert a mi népünk . városokban, falvakban, messze kiterjedő földeken épült helyeken lakván, kiköltöztek a tanyákra. Helyben nem volt iskola, a falú vagy a város messze volt és így vagy egyáltalán nem jártak iskolába, vagy pedig idő előtt elhagyták azt. Hatóság pedig nem volt, amely a gondviselőt rákényszerítette volna, hogy a gyermeket iskolába beírassák, vagy a mulasztásokat megakadályozzák. A bizottság a javaslatot általánosságban elfogadta annak részleteiben eszközölt következő módosításokkal: Az 1. §. második bekezdésének utolsó sorában ezen szavak helyett »állapítja meg«, »sorolja fel« szavak teendők. Ugyanezen szakasz harmadik bekezdésének második sorában »általában« »rendszerint« szóval cseréltetik fel. A javaslat 2. §-át a bizottság a következőkép szövegezte; »Ha a gyermek az elemi népiskolai oktatásra megállapított 6 év alatt a tanítási tervben kitűzött ismereteket nem sajátította, el, a tanítói testület (tanító) előterjesztésére az elemi népiskolai oktatás kötelességét az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) javaslatára a kir. tanfelügyelő —^ a továbbképző iskoláztatási kötelesség érintetlenül hagyásával — egy, esetleg két évvel meghosszabbíthatja.« A 3. §. első sorában »általában« szó törlendő. Ugyanezen sorban »ez alól« szavak után a következő szöveg szúratott be: »azokra az iskolákra^ nézve, melyek tanulóinak többsége földmívelóssel foglalkozó szülők gyermekeiből kerül ki«. E bekezdés utolsóelőtti sorában »egy« helyett »két« szó teendő. Ugyanezen szakasz új második bekezdéseként a következő szöveg iktattatik' be: »Az elemi népiskolai, valamint a továbbképző népiskolai évi munkanapok szánét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg tekintet nélkül az iskolák jellegére«. A 6. §. első sorában »kérelmére« szó után »a tanítótestület (tanító) előterjesztésére és« kifejezés teendő. Ugyanezen szakasz utolsó bekezdéseként a bizottság a következő szöveget alkalmazta: »A továbbképző népiskolába járás alól felmentésnek csak e szakasz 2. ós 3, pontja alapján van helye«. A 7. §. első bekezdése a következő szavakkal kezdődik: »A tanítótestület (tanító) előterjesztésére és«. A 8. §. első bekezdésének harmadik sorában ezen szavak helyett: »az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszók)« a következő szavak teendők: »a községi elöljáróság«. Ugyanezen szakasz második bekezdésének második sorában »gyermekeket« szó után »a községi elöljáróság megkeresésére az