Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-310. Az igazságügyi bizottság jelentése "a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről" szóló 296. számú törvényjavaslat tárgyában

310. szám 157 széknek egyesbíráj^i vagy -tanácsa elé tartozik-e, a kir. törvényszék tanácsának határozata az egyesbíróra kötelező. Az egyesbírónak «vagy a törvényszék tanácsának ily kérdésben hozott határozata ellen külön perorvoslatnak nincs helye. Az eljárás érvényét nem érinti az a körülmény, ha a törvényszék háromtagú tanácsa jár el oly ügyben, .amelynek elintézését a jelen törvény egyesbíró elé utalja. 4.' §. Ha a kir. ítélőtábla vagy a kir. Kúria új eljárást rendel el, az új eljárást a kir. törvényszék tanácsára bízhatja oly ügyben is, amelyben az elsőfokon egyesbíró járt el. Ujrafelvétel esetében az eljárás a kir. törvényszék háromtagú tanácsa elé tartozik abban az esetben is, ha az alapperben egyesbíró járt el. II. Az eljárás egyszerűsítése a nyomozás és a vizsgálat szakálban. 5. §. A rendőri hatóságnak a bűnügyi nyomozással megbízott tagjait a kir. törvényszók székhelyén oly módon kell elhelyezni, hogy a kir. ügyészség a nyomozás menetét lehetőleg szóbeli utasítással irányíthassa s a nyomozási cselekmények s a nyomozó hatóságok eljárása tekintetében a Bp. 84. §-a értelmében a kir. ügyészséget illető ellenőrző tevékenységet a kir. törvényszék székhelyén írásbeli érintkezés nélkül is közvetlenül gyakorolhassa. A kir. ügyészség egyes nyomozó cselekményeknek teljesítése végett bármely kir. törvényszék vizsgálóbíróját megkeresheti ós — kivéve a Bp. 171. és 172. §-ában meghatározott nyomozó cselekményeket — a nyomozást maga is teljesítheti; a nyomozás teljesítése körében tett intézkedése ellen a vádtanácshoz előterjesztésnek (Bp. 52. §. utolsó bekezdése) van helye. 6- •§• Ha a bűnvádi eljárás kizárólag a 2. §. alá eső oly bűncselekmény miatt folyik, amelyet a jelen törvény életbelépése előtt követtek el, a kir. ügyész a főügyész hozzájárulásával a nyomozást a Bp. -101. §-ában felsorolt okok hiányában is megszüntetheti, vagy a vádirat benyújtásáig a vádat elejtheti, ha a kir. ügyészség meggyőződése szerint a. cselekmény igen csekély jelentőségű, a közérdeket számbavehetően nem sérti és a terhelt egyénisége s életviszonyai, különösen pedig a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátételére irányuló törekvése alapot nyújtanak arra a reményre, hogy. az eljárás megszüntetése a terheltet újabb bűncselekmény elkövetésére ösztönözni nem fogja. Az előbbi bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a terhelt bűntett vagy vétség miatt már el volt ítélve. 7. §. Vizsgálatnak csak a következő esetekben kell megelőzni a főtárgyalás elrendelését: *,