Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-308. Törvényjavaslat a sajtóról szóló 1914:XIV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról és kiegészítéséről

308. szám-. 143 kötelességét, hogy a hirdetéseket ós a nyílttéri közleményeket a közzététel megengedése előtt átvizsgálja abból a szempontból, hogy a közlemény nem foglalja-e magában valamely bűncselekmény tény álladókát, a közérdek rovására büntetlenül el ne hanyagolhassa. A felelős szerkesztőre illetve a kiadóra az 1. §-ban a közzététel miatt megállapított felelősség ugyanis könnyen ki volna játszható; ugyanis az elkövetett bűncselekmény miatt nem volna felelősségre vonható, mihelyt igazolná, hogy a közzététel közreműködése nélkül történt. Szükséges tehát, hogy a felelős szerkesztőt, illetve a kiadót sui generis delictumórt feleletre lehessen vonni abban az esetben, ha a szerkesztésében, illetve a kiadása alatt megjelent lapban bűncselekmény elkövetését azzal mozdította elő, hogy a felelős szerkesztői, illetve a kiadói hivatásából folyó érintett kötelességének teljesítésében nem járt el a köteles gondossággal. Módot kíván tovább nyújtani a javaslat (3. §.) arra, hogy a felelős szerkesztőnek érintett kötelessége megosztható legyen, vagyis, hogy a lapnak több felelős szerkesztője lehessen, ami különösen nagyobb terjedelmű lapoknál indokoltnak mutatkozik, A4. §-koz. . A javaslat 4. §-a a St. 36. §-a helyébe ríj rendelkezések felvételét tartja szükségesnek. Az első bekezdésben visszaállítani kíyánja a nyomda vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosának felelősségére az 1848-as sajtótörvény 13. §-ában megállapított szabályt, mert azt a korlátozást, amelyet e felelősségen a St. 36. §a tett, a közérdekkel nem tartja összeegyeztethetőnek. Az a korlát nevezetesen, íiogy a nyomda vagy más többszörösítő, vállalat tulajdonosa akkor is, ha más felelősségre nem vonható, csak abban az esetben felel, ha a sajtóterméken a. szerző, a kiadó vagy a szerkesztő megnevezve nincs, — oda vezet, hogy akár a legsúlyosabb bűntetteket is büntetlenül lehet elkövetni. Nem szükséges egyéb, mint az, hogy a nyomda az olyan röpiratra, amely a legveszélyesebb bűncselekmények elkövetésére egyenes felhívást intéz, rányomja a külföldön tartózkodó szerző és kiadó nevét, s akkor már a nyomda ezt a röpiratot a feleletrevonás "minden veszélye nélkül kinyomathatja és terjesztheti. A második bekezdés gondoskodni kíván arról, hogy az oly sajtótermék útján elkövetett bűncselekmények esetében, amely sajtótermék a sajtórendészeti szabáljok megszegésével nem tünteti fel a St. 5. §-ában a felelősségrevonás lehetősége végett megkívánt kellékeket, vagy amelyet külföldön s így a mi sajtó rendészeti szabályaink területén kívül állítottak elő, a speciális sajtójogi felelősség mellőzésével az általános büntetőtörvények rendelkezései nyerjenek alkalmazást. Ily rendelkezés lehetővé fogja tenni, hogy a zugnyomdákban vagy külföldön előállított s bűntett tényalladókát magban foglaló sajtóterméket terjesztőit felelősségre vonják, s a bíróságok széles néprétegek gondolatvilágának eddig ilyen úton felelősség nélkül űzött megmérgezósét hatályosan megtorolhassák. Az 5. §-hoz. A sajtó útján vagy a sajtó felhasználásával elkövetett bűncselekmények megtorlása és a közérclek védelmé a sajtó terén csak úgy lehet megfelelő,