Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-308. Törvényjavaslat a sajtóról szóló 1914:XIV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról és kiegészítéséről

III. A javaslat számolni kíván azzal a követelménnyel is, hogy a megsértett jogrend helyreállításán és az esetleg egyeseket ért sérelmek megtorlásán felül a közvélemény megnyugtatására és a nagyközönség helyes erkölcsi-felfogásának megerősítésére is szükséges, hogy a sajtó útján elkövetett bűncselekményt gyorsan kövesse a bűnhődés, lehetőleg olyankor, amikor a bűncselekmény emléke még nem mosódott el teljesen. Gondoskodni kíván ehhez képest árról (9—13. §-aiban), hogy a sajtó útján elkövetett .bűncselekmények miatt indított bűnvádi eljárást ne lehessen a közérdeknek vagy a jogos magánérdeknek sérelmével kellő indok nélkül pusztán jogi formákkal űzött visszaólésképen hosszúra nyújtani. Az eljárásnak a" javaslattal tervezett gyorsítása azonban nem terjed addig a határig, ahol már a gyorsaság az anyagi igazság kiderítésére akadályul szolgálhatna. Az eljárás gyorsítását célzó rendelkezések egyik csoportjába azok a rendelkezések tartoznak, amelyek az eljárást minden esetben egyszerűsítik. A második csoportot azok a külön eljárási szabályok alkotják, amelyek arra irányulnak,, hogy az eljárás a rágalmazás és a becsületsértés miatt indított ügyekben is megfelelhessen a fentebb köz vonalazott kívánalmaknak. Ami az első csoportot illeti, közvetlenül gyorsítják az eljárást a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a bűnvádi eljárás egyes szakait és egyes eljárási cselekményeket rövid határidőhöz kötnek, továbbá az előkészítő eljárást rendszerint a felelős személy megállapítására és kihallgatására korlátozzák, a kifogást a vádirat ellen kizárják ós nem engedik meg a főtárgyalásnajs: határozatlan időre elnapolását. A rágalmazás és a becsületsértés vétségének eseteiben követett eljárás ellen felmerült panaszok hatása alatt már a St. több célszerű intézkedést tett arra, hogy az eljárás elhúzódását az ily ügyekben megakadályozza. Ezek az intézkedések, bár lényeges haladást jelentenek, még mindig elégtelennek bizonyultak, mert nem szüntették meg a lehetőségét annak, hogy az előkészítő eljárást a valóság bizonyításával szinte a végtelenségig el lehessen nyújtani. A felmerült tapasztalatok hatása alatt erőteljes határozottsággal alakult ki a közvéleménynek az a követelése, hogy olyan eljárási szabályokat kell alkotni, amelyekkel a bíróság a sajtó útján megsértett becsületnek komolyan — tehát a kellő gyorsasággal — meg tudja-adni az elégtételt. A javaslat arra törekszik, hogy az említett követelménynek — amenynyire a való tényállás kiderítésének és az igazságos ftélkezesnek érdekeit nem veszélyezteti ~ minél teljesebb mértékben tegyen eleget. Ebben a tekintetben abból' a megfontolásból indul ki, hogy a valóság bizonyítása már az ezidőszerint hatályban lévő" jogszabályok értelmében is olyan kérdés, amelyben csak az ítélőbíróság foglalhat állást a főtárgyaláson. Ily bizonyításnak tehát az előkészítő eljárásban nincs is jelentősége. 'A valóság bizonyítása ugyanis nem tartozik azok közé a körülmények köze, amelyek alapján a bűnvádi eljárást már a vadtanács (Bp. 264. §.) vagy a főtárgyalás kitűzése előtt a törvényszék tanácsa (Bp. 268. §.) megszüntethetné. Akifejtett indokokból a javaslat a valóság bizonyítását a főtárgyalásra koncentrálja s nem engedi" meg, hogy a valóság bizonyításával az előkészítő eljárást céltalanul el lehessen húzni. Elrendeli továbbá a javaslat, hogy á főtárgyaláson az ítélőbíróság a valóság bizonyítását — méltányos kivételekkel — csak olyan tényre és csak olyan bizonyító eszközzel rendelje el, amelyre már a nyomozás vagy a vizsgálat folyamán hivatkozás történt.