Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-308. Törvényjavaslat a sajtóról szóló 1914:XIV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról és kiegészítéséről

308. szám. 129 2- §• Az a felelős szerkesztő, valamint az a kiadó, aki büntetőjogi felelősségre a jelen törvény 1. §-a értelmében nem vonható, a köteles gondosság elmulasztásáért felel és vétség miatt ötszáztól tízezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a közleményben elkövetett cselekmény bűntett, egy évig terjedhető fogházzal és. negyvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, hacsak nem bizonyítja, hogy a köteles gondossággal járt el, vagy oly körülményt nem bizonyít, amely a köteles gondosság alkalmazását lehetetlenné tette. 3» §• Ha az időszaki lapnak több felelős szerkesztője van, a lapon fel kell tüntetni (St. 5. §.) és a lap megindítása előtt be kell jelenteni (St. 16. §.) azt is, hogy a felelős szerkesztők közül az időszaki lapnak ki melyik részét szerkeszti; ha ezt megállapítani nem lehet, a felelős szerkesztőnek az 1, §-ban megállapított büntetőjogi felelőssége a szerkesztőtársak mindegyikére egyaránt kiterjed. Ha a St. 33. ós 34. §-ában és a jelen törvény 1. §-ában megjelölt személyek közül senki sem vonható büntetőjogi felelősségre, a sajtóterméket előállító nyomda- vagy más többszörösí tő vállalat tulajdonosa felel. Ha bűntettet, vétséget vagy kihágást oly sajtótermék úján követtek el, amelyben a St. 5. §-ának első bekezdésében meghatározott kellékek feltüntetve nincsenek, vagy amelyet külföldön állítottak elő s belföldön terjesztettek, mindazok, akik a sajtótermék bűncselekményt megállapító tartalmát ismerve annak előállításában, közzétételében vagy terjesztésiében résztvettek, az általános büntetőtörvények rendelkezései szerint felelnek. •; 5. §. A bíróság a sajtó útján vagy a sajtó felhasználásával elkövetett bűntett vagy vétség miatt elítélt szerzőt vagy felelős szerkesztőt, vagy a kiadót, az alább meghatározott korlátok között mellékbüntetésként sajtótilalom alá helyezheti, ha az eset összes körülményeinek gondos figyelembevételével úgy találja," hogy az elítéltnek a sajló terén működése a közérdekre veszélyes. Az oly ítéled rendelkező részét, amely aajtótilalom alá helyezést állapít meg, annak az időszaki lapnak a legközelebbi számában, amelyben a bűn- ^ cselekményt elkövették, az első lapon, a lap cikkeinek rendes betűivel, továbbá a hivatalos lapban közzé kell tenni. A közzététel költségére, mint bűnügyi költségre, a St. 40 §-ának rendelkezései irányadók. A sajtó tilalom alá helyezés vétség esetében egy évtől három évig, bűntett esetében pedig három évtől öt évig terjedhet; a sajtötilalom hatálya az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, tartamába a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának idejét nem lehet beszámítani. Az elítélt a sajtótilalom alá helyezés tartama alatt nem lehet időszaki lapnak sem felelős szerkesztője, sem munkatársa, sem kiadója. Az 1920. évi február hó 16-iKára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet. 17