Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-307. Törvényjavaslat a nemzeti hadsereghez tartozó hivatásos havidíjasoknak és hivatásos (önként továbbszolgáló) altiszteknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról

307. szám. 125 nyugállományba helyezett személyek özvegyeit sújtaná. Az az ellenvetés, hogy a férj életében a családnak jövedelmét képező nyugdíj a férj halála után sem lehet nagyobb, nem egészen állja meg a helyét, mert a férj egyéb foglalkozásával e jövédelmet mindenesetre szaporította, amelytől a család a férj halála után elesett. Ezen a címen tehát a családnak az.egyébként törvény szerint megillető ellátását megrövidíteni legalább is nem méltányos. A korlátozásnak különben sem lenne nagyobb kihatású gyakorlati értéke, amennyiben egyrészt a létminimumnak évi 2.000 koronában való megállapítása, másrészt pedig az elhalt férj szolgálati idejének felemelése s ebből kifolyólag magasabb nyűgdíjtétele folytán e korlátozás kizárólag a X. rangosztályú személyek özvegyeinél s itt is csak elvétve érvényesülhetne. _ Azonos megfontolások vezettek a korábbi javaslat 79. §-nak, amely szerint az özvegy ós az árvák ellátási illetékei nem haladhatják meg az elhalt férj illetményeit, a jelen javaslatból való kiküszöbölésére is, mert a korlátozás csak a 6 vagy több gyermekkel bíró özvegyeket aujtaná A világháború okozta emberveszteség a jövő generációnak védelmét az állam kötelességóvó teszi. A 45. §-hos: A férjnek (atyának) ellenség előtt történt elhalálozása esetén a hátramaradottak ellátásának 50°/o-os felemelése már eddig is rendszeresítve volt. Az ellenszegülőkkel folytatott harcban vagy orvtámadás folytán elhalt polgári alkalmazottak özvegyei a férj javadalmazásának teljes összegével felérő özvegyi nyugdíjban részesülnek. Az ellenség előtt elesett hivatásos katonai személyek özvegyeinek nyugdíja a főhadnagyi rendfokozatig bezárólag lesz 50°/o-kal felemelve, míg a magasabb rendfokozatokban 40°/o—30^/0, illetve 20°/o-ra csökken. A 47. §-hoz: E szakasz régi szövegezése az osztrák jogviszonyok figyelembevételével történt. Miután Ausztriával a kapcsolat megszűnt, a szakász a polgári állami tisztviselők és hátramaradottaik ellátásáról szóló 1912 : LXV. t.-c, hasonló rendelkezéseivel megegyezően szövegeztetett, Az 59. §-hoz; A korábbi javaslat 84. §. a) pontjában meghatározott összegeknek évi 1.600, illetve 1.000 koronára, való felemelósót egyrészt a nevelési járulékok emelkedése, másrészt pedig a mai kereseti ós megélhetési viszonyok indokolják. A 62. §-hoz: E szakasz teljesen ríj rendelkezéseket tartalmaz és hivatva van egy már régen felhangzott panaszt, illetve követelést orvosolni. Az özvegyek részére