Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-274. Törvényjavaslat a bírói oklevél képesítő hatályának kiterjesztéséről
92 274. szám. s A bírói oklevél képesítő erejének az ügyvédi oklevelével egyenlővé tételéhez különösen a jogtudori oklevél megszerzését előfeltételül azért kívánja meg a javaslat, mert vizsgarendszerünk szerint a jogtudori szigorlatok magasabb színvonalú (egyetemi) elméleti képesítés biztosítására szolgálnak, mint a jogtudományi államvizsga. Az egységes bírói' és ügyvédi vizsga is csak azon az alapon volt megvalósítható, hogy a bírói pályára is ki lett terjesztve elméleti kvalifikáció gyanánt a jogtudorság elnyerése. Minthogy ebben a magasabb elméleti képesítésben az ügyvédi kar túlnépesedésének egyik korlátját is látja s minthogy a hiányzó magasabb elméleti képesítést sem a hosszabb gyakorlati működés, sem a törvény meg nem adhatja, ellenben az érdekelteknek módjukban áll ifjúkoruk mulasztását a jogtudorság utólagos megszerzésével pótolni: a jogtudori oklevél megszerzését az érintett egyenlősítés előfeltételéül megkívánni annál is inkább indokolt, mert az ügyvédi pályán való működésre méltányosan nem tarthat igényt az, aki annak egyik leglényegesebb törvényes előfeltételét megszerezni nem akarja vagy nem tudja. A megkívánt működés időtartamának megállapításánál a törvényjavaslat a kir. ítélőtáblai bírói állásnak és az annak megfelelő más bírói állásnak analógiáját veszi alapul, mert ha a bíró- (ügyész) öt évi bírói (ügyészi) működés_ alapján kir. ítélőtáblai bíróvá kinevezhető (1891 : XVII. t.-cV 22 §.) indokoltnak mutatkozik, hogy ugyanannyi működés után ügyvéd is lehessen. , . Az igazságügyminisztórium fogalmazói szakában vagy jogtanári minőségben kifejtett több évi működés, amelyet - az ítélőtáblai, valamint a kúriai bírói képesítés szempontjából már az 1891 : XVII. t-c. 22. és 23. §-ai is tekintetbe vettek, minőségénél fogva okszerűen vonható ugyanoly elbírálás alá, mint a bírói vagy ügyészi működés. Lényegileg ugyanez a szempont áll a bírósági titkári vagy jegyzői minőségben eltöltött gyakorlatra is, mert a hosszabb idő óta szolgálatban lévő bírósági titkárok vagy jegyzők — mint a bírák (ügyészek) segédei, vagy igen gyakran önálló működési körben is — lényegében bírói (ügyészi) munkát szoktak végezni. Ez az indoka annak, hogy a törvényjavaslat szerint a szóban lévő kedvezmény az igazságügyminisztérium fogalmazói szakában alkalmazottakra, valamint a belföldi jogtanárokra és a bírósági titkárokra ós jegyzőkre is kiterjed. Nem terjed ki ellenben a kedvezmény azokra, akik az alkotandó törvény életbeléptéig még nem tettek gyakorlati bírói képesítő vizsgát, mert ezek túlnyomó részben pályájuk legkezdetén álló fiatalabb emberek, akiktől — ha ügyvédi pályára kívánnak lépni — méltán meg lehet kívánni az egységes bírói és ügyvédi vizsga letételét. Természetesen elzárja a törvényjavaslat az ügyvédi pályára lépéstől azokat, akiknek közszolgálata büntető vagy fegyelmi határozat következtében szűnt meg. — A 2. §-hoz. A törvényjavaslat 2. §-a a törvény életbelépésének idejét a szokott módon határoz'za meg. Tomcsányi Vilmos Pál s. k. -*» m, Mr, igazságügy miniszter.
