Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-297. Törvényjavaslat a büntetőtörvényekben és egyes más törvényekben megállapított értékhatároknak, valamint a pénzbüntetés és pénzbírság mértékének ideiglenes felemeléséről
260 297. szám. is, s ezért a javaslat megelégszik azzal, hogy bűntettek és vétségek esetében az átváltoztatásnál két, illetve &gy év legyen az átváltoztatás felső határa. A Btk. 53. §-ának ily irányú módosításánál a javaslat eltér a Btk. rendszerétől és az átváltoztatás felső határát nem aszerint határozza meg különbözőképen,, hogy a pénzbüntetést főbüntetésként vagy mellékbüntetésként állapították-e meg, hanem aszerint, hogy azt vétség vagy bűntett miatt szabták-e ki. Ebben a tekintetben követi a javaslat az újabb törvényekben (pl. 1920 : XXXII. t.-c.) követett rendszert, amely szélesebb kereteket enged és így inkább biztosítja a pénzbüntetés kiszabásánál es átváltoztatásánál az egyes esetek sajátos körülményeinek értékelését. A 7. § : hoz. A Kbtk. 22. §-a 2." és 3. bekezdésének a javaslat 2. §-ában tervezett módosítása szükségessé teszi, hogy megállapíttassék, meddig terjedhet a kihágásokra főbüntetésként -kiszabott, úgyszintén a rendbüntetéskónt kirótt pénzbüntetésnek behajthatatlansága esetében helyébe lépő elzárásbüntetés. Az ily elzárásbüntetós leghosszabb tartamát ugyanis a Kbtk. csak közvetve állapította meg azáltal, hogy 16. §-ában meghatározta a különböző jogforrásokban alkotott kihágásokra megállapított pénzbüntetésnek legmagasabb összegét, 22. §-ának harmadik bekezdésében pedig kimondotta, hogy minden 20 koronáig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell megállapítani. Minthogy a javaslat 5. §-a a Kbtk. 22. §-ának most említett rendelkezése helyébe oly jogszabályt javasol, amelynél húsz koronától kétszáz koronáig terjedő összeg helyett lehet egy-egy napi elzárásbüntetést megállapítani, a behajthatatlan pénzbüntetésnek helyébe lépő elzárásbüntetés legmagasabb időtartama egyéb rendelkezés nélkül határozatlanná válnék s attól függne, hogy a bíróság a pénzbüntetés legmagasabb összegére mily át változtatási kulcsot alkalmaz. A jogegyenlőség szempontjából kifogásolható volna s a Btk. 53. §-ának ama rendelkezésével is ellentétben állana az ily határozatlanság, amely a konkrét esetben alkalmazott átváltoztatási kulcsra tekintet nélkül megszabja a behajthatatlan pénzbüntetés helyébe lépő szabadság vesztésbüntetés leghosszabb tartamát. A javaslatba hozott időtartamok arányban állanak azokkal a tartamokkal, amelyek a kihágások jogforrására tekintettel a Kbtk. -közvetett kiszámítási módja alapján ezidőszerint is érvényesek. A % 8. §-ho0. Az e §-ban foglalt irístrukciós jellegű jogszabály mind a Btk.,. mind a Kbtk. területére kitérjedőleg kötelezi a bíróságot, hogy úgy a pénzbüntetés összegének megállapításánál, mint ama mértéknek a megválasztásánál, amellyel megszabja, hogy a pénzbüntetés behajthatatlansága esetében mily összeg helyébe lépjen egy napi szabadságvesztésbüntetés, egyéniesítsen, vagyis vegye figyelembe az elítélt egyéniségét, vagyoni és kereseti viszonyait s arra törekedjék, hogy az elítéltet a pénzbüntetés lefizetésére indítsa.
