Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-293. Törvényjavaslat az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról
228 293. szám. meztetéssel is eloszlatható, a javaslat, mielőtt a gyermek mulasztásáért felelős egyént büntetné,, az Írásbeli figyelmeztetést irja elő s ebben a tekintetben némi módosítással fenntartja az 1868 : XXXVIII. t.-c. 4. §-ának rendelkezését; Csak a figyelmeztetés- hatástalansága esetén fordul a fokozatos bírságoláshoz, amelynek kirovását az említett t.-c. rendelkezéséhez hasonlóan a községi elöljáróság kötelességévé és feladatává teszi. A bírságolás rendszerében, a javaslat az életnek megfelelően lényeges újítást teremt. A bírságolás egységéül az igazolatlanul mulasztott félnapot fogadja- el s ezzel .kiküszöböli azt a tarthatatlan anomáliát, hogy egyforma büntetést alkalmazzon azzal szemben, akinek gondozása alatt álló gyermek: a mulasztási kimutatás beterjesztésére megszabott határidőn belül egy vagy esetleg tíz félnapot mulaszt igazolatlanul. A birság-összeg megállapításánál a javaslat mint általában, úgy itt is figyelembe veszi a gazdasági élet értékeltolódásait, gondosan ügyel azonban arra, hogy a bírságok még a legszegényebb kereső osztályra (napszámosok, időszaki munkások) sem jelentsenek elviselhetetlen -— hanem csupán érzékeny — terheket. A gazdasági és társadalmi viszonyok teljes stabilizálódása, az* éitékelések állandósulása után a közoktatásügy szerves reformjával kapcsolatban ezek a büntetési tótelek az akkori életviszonyokkal ismét összhangzásba lesznek hozhatók. 10. §. A súlyosabb beszámítás alá eső mulasztásokat kihágásnak nyilvánítja s mint ilyent bünteti. Nehogy a bírságok behajtása körül tapasztalható hosszadalmasság a cél elérését hátráltassa, kimondja, bogy a kihágási eljárás megindítandó tekintet nélkül arra, vájjon a 9. §-ban említett bírságolási eljárás befejezést nyert-e vagy sem. 11. §. A javaslatban megállapított kihágások miatt az eljárást a fiatalkorúak bíróságának (1913 : VII. t.-c.) hatáskörébe utalja. A hatáskörnek ilyen értelmű megállapítása érett megfontolás eredménye. El kellett ejteni az eredeti tervezetnek azt a rendelkezését, ameiy az eljárást a közigazgatási hatóságoknak, mint rendőri büntető bíróságoknak hatáskörébe Utalta. A tárgyalások folyamán ugyanis kitűnt, hogy ezen kihágások tárgyában a megfelelő eljárásra a rendőri büntető bíróságok formalisztikus eljárása nem alkalmas. A rendőri büntető bíróság nem is rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a gyermek és a köz érdekével makacsul ellentétbe helyezkedő gondviselővel szemben a törvény akaratának érvényt szerezzen, vagy, hogy olyan «setben, mikor a gyermek iskolakerülése már megszűnt csupán iskolai kihágás lenni és az iskolakerülés a gyermek erkölcsi züllés útjára tévedésének első szimptómájaként jelentkezik, megmentése érdekében a szükséges intézkedéseket idejekorán megtehesse. Bár a fiatalkorúak bíróságai működésének súlypontja főleg a megelőző gyermekvédelmi intézkedéseken nyugszik, a bíróság már az 1913 : VII. t.-c. alapján olyan hatáskörrel is rendelkezik, amellyel a gyermek szellemi és erkölcsi fejlődésót veszélyeztető akadályokat elháríthatja és — többek között — a gyermek gondviselőjét az iskoláztatási kötelesség pontos teljesítésére kényszerítheti. Ez utóbbi tekintetben a javaslat olyan hatáskörrel kívánja az említett bíróságot felruházni, amelynek birtokában módja lesz a törvény akaratának a konok ellenszegülőkkel szemben is feltétlenül érvényt szerezni. Az eljárásnak a fiatalkorúak bírósága hatáskörébe való utalása egyúttal hatalmas lépést jelent a gyermekvédelem rendszerének kiépítésében és a fiatalkorúak bírósága intézményének teljes kifejlesztésére vezet. Hamarosan elérhető, hogy a fiatalkorúak bírája a helyszínen tegye az egyes eseteket >*
