Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról

197/szám. 79 folyószámlakövetélés vagy letét elhelyeztetett. A vállalat köteles a beérkezett fellebbezéseket beérkezésüktől számított 15 nap alatt felvilágosító irat kíséretében az illetékes pénzügy igazgatóságnak (adófelügyelőnek) megküldeni. A pénzügyigazgatóság (adó felügy elügyelő) határozata ellen birtokon kívül panasznak van helye a m, kir. közigazgatási bírósághoz. Abban a kérdésben azonban, hogy a 2. §. I) és m) pontjaiban megállapított mentességnek esete fennforog-e, a Pénzügyi Tanács dönt. Betűkre, jeligére, csak keresztnévre, vagy más eféle megjelöléssel betett összegek vagyonváltsága ellen csak a kiszabás számszaki helyessége tekintetében van fellebbezésnek helye. » A pénzügyi hatóság a vagyonváltság kiszámításának ós lerovásának helyességót a 7. §-ban említett kimutatásnak a vállalat részére való kézbesítésétől (8. §.) számított öt éven belül kiküldöttje útján ellenőrizheti, aki evégből a vállalatoknál a helyszínén megjelenhet, az üzleti könyveket, levelezéseket megtekintheti, s az egész ügyvitelt megvizsgálhatja. 12. •§. Adócsalást követ el, aki abból a célból, hogy a betétek, folyószámlakövetelések ós letétek után jelen fejezet értelmében járó vagyonváltság a törvényesnél kisebb összegben állapíttassék meg, vagy hogy valaki e vagyonváltság alól mentesüljön: 1. a 7. §-ban említett kimutatásban, vagy általában a jelen törvény első fejezete alapján folyamatba tett eljárás során az 1. §-ban említett vállalatnál, vagy valamely hatóságnál — ideértve a Pénzügyi Tanácsot is — oly valótlan adatot terjeszt elő, vagy oly valótlan tényt állít, amely a vagyonváltság megrövidítésére alkalmas; 2. betétet szótír, követelést felapróz, őrzési letétet megoszt. 13. §: Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá — különösen a 12. §. rendelkezése alá — nem esik, 1.000 K-tól 100.000 K-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az: 1. aki a jelen törvény első fejezete alapján folyamatba tett eljárás során az 1. §-ban említett vállalatnál vagy valamely hatóságnál — ideértve a Pénzügyi Tanácsot is — oly valótlan adatot terjeszt elő, vagy oly valótlan tényt állít, amely a vagyonváltság megrövidítésére alkalmas; 2. aki megakadátyozza, vagy meghiúsítani törekszik, hogy a hatóság a 7. §. értelmében szükségesnek mutatkozó munkálatokat sikerrel végezze vagy ellenőrző jogát a 11. §. értelmében sikerrel gyakorolja. 14. §. Függetlenül attól, hogy a cselekmény más büntető rendelkezés alá esik-e vagy nem, 10.000 K-tól 200.000 K-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az oly vállalat (részvénytársaság, szövetkezet stb.): 1. amelynek alkalmazottja — ideértve az igazgatósági és felügyelő