Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-195. Törvényjavaslat az Országos Pénzügyi Tanácsról

54 195. szám. Melléklet a 195. számú irományhoz. Indokolás az „Országos Pénzügyi Tanácsról" szóló törvényjavaslathoz. A nemzetgyűlésnek 1920. december 20-iki ülésében tartott pénzügyi előtérj esztésemben vázoltam azokat a rendszabályokat, amelyektől az ország mai, igen komoly, minden hazafi aggodalmát és gondolkodását provokáló pénzügyi helyzetből a kibontakozást várom. A nemzet közgazdasági pathologiájának .teljes ismerete után tettem ezt. Az általam bejelentett pénzügyi programm végrehajtásának megkezdésével kapcsolatban tehát most, midőn ebben a törvényjavaslatban a t. nemzetgyűléstől Országos Pénzügyi Tanács címen egy új intézmény létesítését kérem, nem azt célozom — amire a pénzügyi tanács szó szómagyarázata szerint következtetni lehetne — hogy a pénzügyi kormány köteles kezdeményezése helyébe más szerv iniciativája lóptettessék. Ahhoz ugyanis, hogy az ország közgazdasági helyzetének képe a maga valóságában álljon előttünk — véleményem szerint — most további kutatásra s ehhez valami új szervezet segítségére jelenleg nincs szükség, bisz mindnyájunk előtt ismeretes az a betegség, mely nemzetünk közgazdasági organizmusának szerveiben emészt. Az ország

v gazdasági helyreállításához szükséges pénzügyi rendszabályok azonban annak polgáraitól anyagi áldozatot kívánnak. E rendszabályok realizálása főleg a tehetős, a gazdaságilag erős rétegek megterhelését fogja jelenteni. Az erre irányuló jogszabályok diszpozícióit igyekezni fogok akként megalkotni, hogy azoknak sokszor elkerülhetlenül szövevényes halmazából az ellentéteket már előre is kiküszöböljem, már előre is bizonyosságot vigyek be azoknak az egyesek jogait és jogszerű érdekeit érintő rendelkezéseibe ós ezáltal a sokszor ingadozó pénzügyi judikaturába. Az az axióma ugyanis, hogy a jó közigazgatásnak egyik alapfeltótele, hogy a törvények ne csak világosak, könnyen érthetők, de egyúttal kimerítők is legyenek, különösen áll az adótörvényekre, mert a jogi képviselet az adóztatás terén gyérebben fordul elő ós a felek rendszerint maguk védik érdekeiket. Az adótörvényeket azonban ós különösen azokat, melyek rendkívüli viszonyok követelményei, amelyeket ennélfogva a rendkívülisóg és még a modern adójog terén is az újítás jegyei jellemeznek, az elvi diszpozíciók szempontjából tökéletesen ugyan megalkotni lehet, de a törvény anyagának leg-