Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-194. Jelentés a nemzetgyűléshez a kiviteli illetékről szóló 1920. évi XIII. t.-c. végrehajtása iránt kiadott pénzügyminiszteri rendeletek bemutatása tárgyában

34 194. szám. 194. szám. Jelentés a nemzetgyűléshez a kiviteli illetékről szóló 1920. évi XIII. t-c. végrehajtása iránt kiadott pénzügyminiszteri rendeletek bemutatása tárgyában. A kiviteli illetékről szóló 1920. évi XIII. t.-c. 1, §-a értelmében azt, bogy mely árúk esnek kiviteli illeték alá, valamint a kiviteli illeték mértókét, a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve időnként rendelettel állapítja meg; ezek afrendeletek a nemzetgyűlésnek utólagosan bemutatandók. Az ezen törvényszakaszban foglalt felbatalmazás alapján van szerencsém •jelenteni, bogy az 1920. évi XIII. t.-c. életbelépte óta a mai napig ezen törvény végrehajtása iránt hivatali elődöm a mellékletben idecsatolt 274/P. M. 1920., G 2.180., G 4.247., G 7.853., G 12.6.82. számú rendeleteket adta ki, míg magam a G. 17,434. számú rendeletet tettem közzé. A kiviteli illetékről szóló törvény megalkotásánál helyesebbnek látszott ugyanis, ha a kiviteli illeték alá eső árúk jegyzéke, valamint a kiviteli illeték mértéke nem magába a törvénybe cikkelyeztetik be, hanem a közgazdasági, valutáris és árviszonyok változásait könnyebben követő, esetről-esetre egyszerűbben megváltoztatható miniszteri rendeletnek tartatik fenn Az ezen rendeletekben megállapított kiviteli illetéktótelek, amelyek az illető szakminiszter (a kereskedelemügyi, földmívelésügyi, közélelmezési) úrnak — a legtöbb esetben az Orsz. Központi Árvizsgáló Bizottság meghallgatása után tett — javaslata értelmében állapíttattak meg, tulajdonkópen csupán az illeték felső határát jelzik, mert az 1920. évi XIíL t.-c. 2. §-a értelmében nyomós közgazdasági érdekből egyes esetekben a kiviteli üjeték mindig mérsékelhető, vagy annak beszedése teljesen is mellőzhető. Noha a kormány valamely árúnak kiviteli illeték alá vonása, valamint az illeték mértékének megállapítása előtt a közgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségek, valamint az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság állásfoglalását a leggondosabb mérlegelés tárgyává teszi, a közgazdasági élet napról-napra változó viszonyai azt is megkívánják, hogy a kiviteli illeték magassága lehetőleg mindenegyes esetben külön megfontolás tárgyát képezze. Viszont nem volna célszerű az ily változásokat időnkónt külön kiadandó miniszteri rendelet útján keresztülvezetni, mert ez az eljárás bizonyos nem Jsívánatos jogbizonytalanságot idézhetne elő, míg ha a kiviteli illeték maximális mértéke kormányrendelet-