Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-254. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről

Í264. szám. 417 E megkülönböztetést azért kellett eszközölni, hogy az illetékfizetési kötelezettség kijátszásának elejét vegyük. Ugyanis megtörténhetnék, hogy valaki szénterületét fúrólyukkal eszközölt feltárásokra adományoztatná, nem sokára azonban, hogy úgy a bányailletóktől, mint a szénjogi térilletéktől szabaduljon, felhagyná az adományozott bányatelkeket. E visszaélésnek útját állja a törvény, amidőn azt rendeli, hogy a felhagyott bányatelkek le nem művelt területe után szónjogi területeket kell fizetni. Az illetékkiszabási eljárás egyszerűsítése ós gyorsítása, valamint zavarok ós bonyodalmak elkerülése okából a törölt bányatelkek utáni illeték-előírás kérdésében a bányahatóságnak a gyakorlatban azt a jogi védelmet kell majd követnie, — hogy amennyiben ellenkező bizonyíték nincsen, — az adományozott terület kiaknázása a bányajogosítványok telekkönyvi törlésekor már befejezést nyert. Az átruházott földbirtokosi kőszénjogosultság alanya részéről a szénszerződés bemutatásakor, vagy pedig utólag teendő oly bejelentésre, hogy a szénkutatás ós szónbányaművelós céljára lefoglalt terület egy részében ásványszén nem fordul elő, a szónjogi területek kiszabásánál, még ha a valóság fedné is ezt a bejelentést, nem szabad figyelemmel lenni. A jogszerző ily területek után csak úgy mentesülhet a szénjogi területektől, ha a jogátruházás hatályosságát ezekre a területekre nézve az eredeti szerződós megfelelő jogórvényes módosításával megszünteti. Minden egyes bemutatott szónszerződóst úgy az illetékkiszabás, mint a lajstromozás szempontjából külön-külön kell kezelni. A terület megállapításánál mutatkozó holdrészeket (nógyzetöleket) egész holdnak kell venni, de ha valamely szénszerződés keretébe több ingatlan is tartozik, akkor nem minden egyes ingatlannál, hanem csak az illető szerződéssel lefoglalt ingatlanok összterületénél mutatkozó négyzetöleket kell felfelé egy kataszteri holdra kikerekíteni. Ha a térnagyságot igazoló okirat pl. helyhatósági bizonyítvány az ingatlan területét magyar holdakban adja meg, akkor azt kataszteri holdakra át kell számítani. A bemutatott szénszerződések alapján ásványszónkutatás és ásványszénbányaművelés céljára lekötött ingatlanok, valamint az ily lefoglalt területek után fizetendő szénjogi térilletékek bányahatósági nyüvántartására a Szónjogi térületóki lajstromkönyvek fognak szolgálni. Mindegyik állampénztári kerület részére, melyben szénjogátruházások előfordulnak, külön Szénjogi térületóki lajstromkönyv lesz nyitandó. Minden bemutatott szerződóst a lajstromba külön tételszám alatt kell bevezetni; de az állampónztáraknak félévenként megküldendő illeték-előírási kimutatásban egy és ugyanazon illetékfizetésre kötelezett félnek ugyanazon állampénztári kerületben lévő több szónszerződése, illetve szénjogi tórfoglalásai az esedékes félévi szénjogi területek kimutatása végett egy tétel alá foglalandók össze. A Szénjogi térületóki lajstromkönyvnek a nyilvántartás tárgyát ós célját tekintve különösen a következő rovatokat kell tartalmaznia; 1. Tételszám. 2. A szerződő felek megnevezése. a) A jogátruházó földbirtokos neve ós lakóhelye. h) A jogszerző bányavállalkozó neve (cége) ós lakóhelye (székhelye), c) A bányavállalkozó^meghatalmazottjának neve és lakóhelye. Az 1020. évi február hő í6-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. VIII. kötet. g§