Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-253. Törvényjavaslat az értéktárgyak kivitele tekintetében fennállott tilalmak megszegésének büntetéséről

253. szám, 397 Melléklet a 253. számú irományhoz. Indokolás „az értéktárgyak kivitele tekintetében fennállott tilalmak megszegésének büntetéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1918. évi november hó 11-én 6.211. M. E. szám alatt kiadott (Rendeletek Tára 1918. évi 538. sz.) rendelet szerint tilos volt Magyarország területéről bármely kötvényt, részvényt, takarékbetéti könyvet, csekket vagy más hasonló értéket más országba vagy Magyarország területén oly helyre vinni (küldeni), ahová azt a pénzügyminiszter rendelettel eltiltotta. A tilalom megszegését vagy kijátszását e rendelet jövedéki kihágásnak nyilvánitotta. Evvel kapcsolatban kimondotta azt is, hogy a cselekmény tárgyául szolgáló érték elkobzását mindenkor el kell rendelni, az elkobzot tárgyak értékének fele pedig jutalomképen azt illeti, aki a jövedéki bűncselekmény feljelentésével vagy kiderítésével erre reá szolgált. Ennek a rendeletnek kiadását szükségessé tette a tervezett egyszeri nagy vagyonadó pénzügyi eredményességének biztosítása, a tőkevagyon észlelt kivándorlásának megakadályozása vagy legalább is megnehezítése. Az órtékkivitelre és átutalásra vonatkozó ez a tilalom — az akkori idő jogalkotásának megfelelően — úgynevezett nóptörvónyekben is kimondatott, és pedig az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. évi II. és XIV. néptörvényben. E nóptörvónyek a tilalom áthágását már a közteherviselési kötelesség megsértése vétségének minősítették ós öt évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével, ezenfelül az ingó és ingatlan vagyonnak teljes elkobzásáig terjedhető pénzbüntetéssel büntették volna azt, aki — a kimondott tilalom ellenére — az adótól való menekülés céljából vagyonát vagy annak egyrészót az ország területéről kiviszi, kiküldi vagy követelését belföldi számláról külföldi számlára átutalja, általában oly személy javára írja vagy bármely értéket oly személy javára helyez letétbe, aki állandóan az ország területén kívül lakik vagy tartózkodik. A kísérletet is büntetni kellett volna. Aki pedig az ilyen cselekményt nem az adótól való menekülés céljából követi el, vétség miatt 200.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel lett volna büntetendő. A nép tör vényben foglalt kiviteli és átutalási tilalom az úgynevezett magyar népköztársaság pénzügyminisztere által a belügyminiszterrel ós az