Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-208. A pénzügyi és igazságügyi bizottság együttes jelentése a +gyújtószeradórólŰ" szóló 193. számú törvényjavaslat tárgyában

180 208. szám. Aki a jelen §-ban megszabott bejelentést elmulasztja, vagy akinek tényleges készlete a bejelentett mennyiséget 5°/o-kal meghaladja, az jövedéki kihágást követ el és a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett pótadó négyszeresétől nyolcszorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bejelentés körül elkövetett, de a gyujtószer mennyiségére nem vonatkozó egyéb szabályellenesség 500 K-tól 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 28. §. Gyufa előállításának céljára új ipartelepet létesíteni, illetőleg üzembehelyezni csakis a pénzügyminiszternek a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve adott engedélye alapján szabad. 29. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter: 1. hogy a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő gyufa után — tekintet nélkül annak belföldi, vagy külföldi eredetére — a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett az államkincstár részére részesedést biztosítson ós ezt a részesedést a jelen törvény életbelépése napján már szabad forgalomban levő s 100 kis dobozt vagy tokot meghaladó gyufakészlet után is — a 27. §-ban megállapított pótadóval együttesen — beszedethesse, 2. hogy a gyufa alapárát (gyári ár), továbbá a gyufáért a nagykereskedési, valamint a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban követelhető legmagasabb árt, nemkülönben a gyufa minőségét — szem előtt tartva a fehér vagy sárga foszfor felhasználására vonatkozólag az 1911 : V. törvénycikkben foglalt tilalmat, — a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve időről-időre megállapíthassa és ellenőriztethesse. A jelen törvényben a gyufa megadóztatására vonatkozólag foglalt összes rendelkezések a 29. §. 1. pontja alapján megállapítandó kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. Ehhez képest minden esetben, amikor a gyufa után járó gyujtószer a dót megrövidítették, vagy a megrövidítés veszélyének kitették, az elkövetett cselekményt, illetőleg mulasztást úgy kell tekinteni, hogy ezáltal a kincstári részesedóst is megrövidítették, illetőleg a megrövidítés veszélyének kitették. Ilyen esetben tehát a pénzbüntetés kiszabásának alapjául mindig a gyujtószeradó és a mindenkori kincstári részesedés együttes összegét keli venni. 31. §. Jelen törvény az 1921. évi április hó 15. napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre, aki az érdekelt miniszterekkel egyetértve jár el.