Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-208. A pénzügyi és igazságügyi bizottság együttes jelentése a +gyújtószeradórólŰ" szóló 193. számú törvényjavaslat tárgyában

208. szám. 171 gyufaadóval, mert ellenkező esetben a mesterséges gyujtószerek kiszorítanák a foadóalapnak tervezett közönséges gyújtó használatát. A bizottságok a büntető rendelkezéseket tartalmazó 17-től 26-ig terjedő szakaszokon több változtatást eszközölt, amelynek lényege az, hogy eddigi jövedéki kihágási rendszerünknek megfelően a pénzbirság helyébe a pénz- * büntetést vette fel, s amelynek főindoka az adómorál nagyfokú megromlása. Mégis, nehogy a pénzügyi hatóságok kezébe túlságos nagy büntetőjogi hata­lom adassék, a 26-ik §-ba azt a korlátozást vette fel, hogy a pénzbüntetés behajthatlanság esetén csak elzárásra — és pedig két hónapi maximális tar­talommal — változtatható át. Árúhalmozás ós a kincstár kijátszásának elkerülése céljából magáévá tették a bizottságok a 27-ik §-ban szabályozott pótadó intézményét is annál inkább, mert morális szempontból is szükségesnek tartották, hogy megaka­dályozzák a törvény életbe lépte előtt már szabadforgalomba átment gyújtó­szerekkel való visszaéléseket. Igen nagy jelentőségű és nagy gazdasági ki­hatással bíró intézkedést tartalmaz a 28-ik §., amely kétségtelenül igen nagy hatalmat ad az engedélyezésre jogosított pénzügyi ós kereskedelemügyi minisz­tereknek, de meg kellett hajolniok a bízottságoknak a miniszteri indokolás­ban kifejtettek előtt, mert maguk is abban a meggyőződósben vannak, hogy csak ez az eszköz ad a kormánynak megfelelő fegyvert a gyártás fokozására. Ha ugyanis a jelenleg létező gyufagyárak a hazai szükséglet kiegészítéséhez szükséges kibővítéseket megteszik, úgy ezzel rá fognak szolgálni arra, hogy újabb engedélyezések tekintetében az engedélyezésre jogosult miniszterek a szigorú vagyis az újabb engedélyezésekre nem kedvező álláspontra helyez­kedjenek. Az engedélyezéseknek ily módon beálló megtagadása a fogyasztó kárára azért nem- fog szolgálhatni, mert a 29. §. 2. pontja a gyufa minő­ségét és árát illetőleg erős beavatkozási jogot ad az említett két minisz­ternek. Az államnak a 29-ik §. első pontjában biztosított részesedési joga a fogyasztási adók terén nem új, mert be van már vezetve a cukor, szesz ós ásványolajra nézve s amint a pénzügyminiszter úr kilátásba helyezte, az a sörre nézve is ki fog terjesztetni. A részesedés intézményére nézve a miniszteri indokolásban előadottakhoz egyébként a bizottságoknak hozzáadni valójuk nincs, mert maguk is abban a meggyőződésben vannak, hogy a túlmagas fix adótételek merev rendszere a várható valutaváltózásokra való tekintettel nem megfelelő, miután ezeknek a tételeknek törvényhozási megváltoztatása a viszonyokat kellő ütemben követni nem tudó nehézkes eljárás lenne. A rendkívüli viszonyok sokszor rákényszerítik a törvényhozásokat, hogy hatáskörük egy részét, természetesen a teljes parlamenti ellenőrzés fentartása mellett^ a mozgékonyabb kormányhatóságokra ruházzák át. Mindezek alapján tisztelettel kérik a bizottságok a Nemzetgyűlést, hogy a javaslatot a bizottság által megállapított szövegezésben úgy általánosságban, mint részleteiben is elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a pénzügyi és igazságügyi bizottságnak 1921. évi feb­ruár hó 21-ón tartott együttes üléséből. Klebelsberg Kunó gr. s. K } Őrffy Imre s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi és igazságügyi bizottságok előadója. 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom