Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-190. Törvényjavaslat a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t.-cikk némely rendelkezésének módosításáról
190. szám. 7 adó, amely jövedelemadó arra az évre állapíttatott meg, amely évnek június havában a bejelentés megteendő. Ha a jövedelemadó bármely okból erre az évre júniusig még nem lenne kivetve, a megelőző legutolsó évi jövedelemadó kivetésekor kimunkált összjövedelem szolgál irányadóul. Ezt külön ki kell mondani már csak azért is, mert a folyó évben valószínű, hogy az 1921. évi jövedelemadót júniusig nem lehet kivetni az egész országban. Ez a szakasz nem tesz különbséget belföldiek ós külföldiek között, így tehát, ha valamelyik külföldi vadászati jegyet kíván váltani és itt jövedelemadó fizetésére van kötelezve, a vadászati adó Összegét éppen úgy kell megállapítani, mint a belföldiét, ha pedig nem köteles jövedelemadót fizetni, akkor a vadászati adó összege nála is 1.000 K. Indokoltnak tartom azonban, hogy a köztisztviselők és egyéb közszolgálati alkalmazottak, a hivatásos katonai egyének, ide értve a nyugdíjasokat is, lényeges kedvezményben részesüljenek. Már az 1883. évi XXIII. t.-cikk megalkotásakor elhangzott parlamenti vita során is történt felszólalás oly irányban, hogy a vadászati adó rendes tétele igen súlyos ós méltánytalan a csekély fizetésű tisztviselővel, jegyzővel stb. szemben, akiknél a vadászat nem is fényűzés, hanem inkább az egészség fenntartására szükséges testmozgás. A vadászcselédek, továbbá a vadak gondozására és a vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek szintén alacsonyabb tétel szerint vagyis 200 K vadászati adót fognak fizetni. A 4. §-Jio2. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 10. §-ában foglaltak szerint az, aki 30 napot meg nem haladó időtartamra vált vadászati jegyet, a rendes vadászati adó tételének felét fizeti. Ennek a kedvezménynek teljes megszüntetését még a mai viszonyok között is túlszigorúnak tartanám. A könnyebb kezelés szempontjából ezt a rendelkezést oda módosítom, hogy az, aki 30 napot meg nem haladó időtartamra vált vadászati jegyet, vadászati adó'fejében általában 1.000 K-át fizet. Ha ugyanis az ilyeneknél is megkívánnám az összjövedelem kimutatását, a legtöbb esetben — az idő rövidségénél fogva — lehetetlenné tenném azt, hogy vadászati jegyet vált/ sanak. A köztisztviselő és egyéb közszolgálati alkalmazott, a hivatásos katonai egyén pedig (ide értve a nyugdíjasokat-is) 100 K-át fog fizetni ilyen esetben. Az 5. §-Jioz. Ez a szakasz nagyjában megfelel az 1883. évi XXIII. t.-cikk 14. §-ának, csak annyiban változik a szöveg, amennyiben ezentúl nem azt kell bejelenteni, hogy a fegyver egy- vagy kétcsövű-e, hanem azt, hogy hány csöve van, illetőleg ismétlő fegyver-e. A 6, §-hoz. •• Ez a szakasz nagyjában megfelel az 1883. évi XXIII. t.-cikk 28. §-ában foglaltaknak. Lényeges változtatás az, hogy a bejelentéshez ezentúl csatolni kell a pénzügyi hatóság részéről kiállítandó bizonyítványt arról, hogy mennyi az illetőnek az összjövedelme, miután a vadászati adót ennek figyelembe vétele mellett kell ezentúl megállapítani.
