Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában

203. szám. 147 4. aki engedélyét, vagy az 1. §-ban előírt iparigazolvány váltás, cégbejegyzés és előzetes bejelentés útján nyert jogosultságát haszonbérbe adja, vagy másra átruházza; 5. aki a jövedéki felügyelet gyakorlására jogosult pénzügyi és az azoknak segédkező községi, vagy rendőrhatósági közegeket megakadályozza abban, hogy azokba a helyiségekbe belépjenek, amelyekben alapos gyanú szerint engedély nélkül italmérést, italelárusítást vagy égetett szeszes ital nagybani eladását, illetve az 1. §-ban előírt előzetes bejelentés nélkül közvetítést, avagy bor, vagy sör nagyban való eladást űznek; 6. aki a szeszes italokat, azok eladási árának a jelen törvény 29. §-a alapján történt korlátozása esetében, a meghatározott legmagasabb eladási árnál drágábban árusítja el; 7. aki a szeszes italok nagyban való eladásáról, illetve eladásának közvetítéséről a jelen törvényben, illetve ennek alapján előírt üzleti könyveket (naplókat, feljegyzéseket) nem a megállapított módon, avagy egyáltalán nem vezeti. 33. §. A jelen törvény 32. §. 1., 2. és 6. pontjai alá eső jövedéki kihágások, — az égetett szeszes italok engedély nélkül nagyban való eladásának, továbbá az 1. §-ban előírt előzetes bejelentés nélkül űzött eladásközvetítésnek és bor, vagy sör nagyban való eladásnak eseteit kivéve, — 50 koronától 5.000 koronáig, ellenben a kivételkópen említett, továbbá a most idézett §. 3., 4., 5. és 7. pontjai alá eső jövedéki kihágások 200 koronától 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ezenkívül abban az esetben, ha engedélyes a 32. §. 4. pontja alá eső jövedéki Inhágást követi el, avagy a most idézett §. 2 , 3., 6. ós 7. pontjai alá eső jövedéki kihágások valamelyikét ismételten elköveti, a büntető határozatban — a 8. §-ban megjelölt rendőri (közigazgatási), hatóság megkérdezése nélkül — mellékbüntetésként az engedély is elvonandó. Az engedély a 32. §. 3. pontja alá eső jövedéki kihágásnak már első ízben való elkövetése esetén is elvonandó, ha ezt a cselekmény elkövetésének körülményei indokolttá teszik. Ugyanezekben az esetekben, — a 32. §. 2. pontja alá eső • jövedéki kihágást ide nem értve — az iparhatóságnak az illető kihágást elkövető közvetítőktől, illetve bor-, vagy sörnagykereskedőktől az iparigazolványt — a pónzügyigazgatóság megkeresésére — vissza kell vonnia. Engedély nélkül való kimérés, vagy kismértékben való elárusítás esetén a kihágást elkövető fél a büntető határozatban az engedély nélkül való kimérés (elárusítás) időtartama alatt, — de legalább is egy negyedévi időtartamra eső, — megrövidített engedély-illeték megfizetésére is kötelezendő, amely illeték új üzleteknél a jelen törvény 19. §-ában meghatározott első osztály szerinti évi illeték-tótelek arányában, átvett üzleteknél pedig a jogelőd terhére kivetett évi engedély-illeték arányában, de legalább is a most idézett §-ban meghatározott negyedik (középső) osztály szerinti évi illeték-tó teleknek aránylagos részében szabandó ki. Ha a szeszes italok nagyban való eladását, vagy eladásának közvetítését engedély, illetve az 1. §-ban előírt előzetes bejelentés nélkül űzik, a megrövidített engedély-illeték, illetve szeszes ital forgalmi-illetéke a forgalomba