Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában

203. szám. 139 engedélyek tulajdonosai eddigi jogosítványaikat 1921. évi június hó 30-ig háborítatlanul gyakorolhatják, a jelen szakasz második bekezdése értelmében elvonandó engedélyek azonban már az elvonási határozat jogerőre emelkedésének időpontjában hatályukat vesztik. A jelen törvény által egyes korlátlan kimérési engedélyeknek létszámba be nem tudott engedélyekké, továbbá a kizárólagos pálinkaméróseknek korlátolt kimérésekké törtónt minősítése következtében felszabaduló korlátlan kimérési engedélyek többé ki nem szolgáltathatók, hanem a 13. §-ban előírt apasztási eljárás mellőzésével és az alábbi bekezdésben szabályozott eljárásra való tekintet nélkül, az illető községre nézve meghatározott korosmaiótszám csökkentésére fordítandók. A korlátlan kiméréseknek jelen törvény életbelépése napján már megállapított létszámát a pénzügyigazgatóság, — a 8, §-ban megjelölt rendőri (közigazgatási) hatóság és az illető községi elöljáróság közreműködésével,— szintén felülvizsgálat alá köteles venni és amennyiben ezt a változott viszonyok szükségessé teszik, a 13. §-ban előírt módon és az ott említett szempontok gondos mérlegelésével, a létszám apasztása, illetve szaporítása iránti eljárást megindítani tartozik. A létszám apasztása esetén azokat az engedélyeseket, akiktől engedélyeik csupán a létszámapasztás folyományaként vonandók el, a pénzügyigazgatóság a fenti rendőri és közigazgatási szervekkel egyetértőleg, — az előbb említett, valamint a közrendószeti, közegészségügyi, közerkölcsiségi ós jövedéki szempontok figyelembevételével, — választja ki. Az engedélyek elvonása ilyen esetekben a létszámapasztás iránt hozott határozatban mondandó ki azzal, hogy engedélyesek — a 17. §. a) pontjának rendelkezéseitől eltérőleg — engedélyeik birtokában csak 1921. évi június hó 30-ig hagyatnak meg. Az elvonási eljárásra nézve egyébként a 17. §. rendelkezései az irányadók. A pónzügyigazgatóságnak abban az esetben, ha a jelen §. valamely rendelkezésének alkalmazása tekintetében kételyei támadnának, a pénzügyminisztertől kell utasítást kérnie. HARMADIK FEJEZET. Az engedély -illetékről. 19. §. Az engedély-illeték meghatározásánál az üzletek minőségükhöz, terjedelmükhöz, forgalmukhoz és jövedelmezőségükhöz, valamint az engedélyben rejlő értékhez képest általában hét osztályba soroztatnak. Ezen osztályoknak megfelelő évi illetóktételek a következők: I. mindazokra nézve, akik korlátlan kimérésre bírnak engedéllyel: 1. Budapest székesfőváros területén: 5.000, 3.400, 2.000, 1.000, 600, 300, vagy 200 korona; 2. a törvényhatósági joggal felruházott, vagy rendezett tanácsú városokban és oly községekben, amelyek törvényhatóságnak, vagy törvényszéknek szókhelyei, abban az esetben, ha népességük: ' a) 20.000 leieknél nagyobb; 2.000, 1.400, 1.000, 600,400, 200, vagy 120 korona; 18*