Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában

203. szám. 125 Melléklet a 203. számú irományhoz. Törvényjavaslat az állami italmérési jövedékről. (A pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) ELSŐ FEJEZET. Általános rendelkezések. i. i Bornak, bormustnak, gyümölcsbornak, sörnek és égetett szeszes italoknak kimérése, kismértékben való elárusítása, valamint égetett szeszes italoknak nagyban való eladása fölött kizárólag az állam rendelkezik. Égetett szeszes italok alatt szeszes italok előállítására alkalmas égetett szeszes folyadékok is értendők. A fent körvonalozott kizárólagos rendelkezési jog folytán az említett szeszes italokat csak az mórheti ki, kismértékben csak az árusíthatja el, továbbá égetett szeszesitalok nagyban való eladásával csak az foglalkozhatik, aki erre a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyer. A szeszes italok eladásának közvetítése, továbbá bornak, bormustnak, gyümölcsbornak és sörnek nagyban való eladása pénzügyi hatósági enge­délyhez kötve ugyan nincsen, mindazonáltal az ilyen üzletekkel csak az foglalkozhatik, aki erre iparigazolványt nyert, cégét az illetékes kir. tör­vényszéknél előzetesen bejegyeztette, s ezeket, valamint lakóhelyét, illetve telephelyét az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál — még üzletének megkez­dése előtt — írásban bejelentette. A kimérés vagy korlátlan, vagy korlátolt. Korlátlan kimérés alatt a szeszes italoknak ülő vagy álló vendégek részére, az üzleti helyiségben vagy azon kívül való fogyasztására, akár nyilt, akár zárt edényekben kicsiben való iparszerű kiszolgáltatása értetik. A korlátolt kimérés nemei: a) a poharazás, vagyis a szesz ós abból készült közönséges pálinka, továbbá a sör kizárásával, egyéb szeszes italoknak az üzleti helyiségben való fogyasztásra legfeljebb egy deciliteres poharakban való kiszolgáltatása;

Next

/
Oldalképek
Tartalom